Ezek lehettek a történelem legrosszabb foglalkozásai

Egyiptomi mumifikálók

„Először is az agy egy részét görbe vassal kiszedik az orron át, más részét pedig beleöntött szerekkel irtják ki. Aztán éles etiópiai kővel felvágják a lágyékot, s eltávolítják az összes belet.

A test alsó részét kiöblítik pálmaborral, majd összetört füstölőszerekkel újra kitisztítják, megtöltik összetört és tiszta mirhával, kasziával és mindenféle füstölőszerrel – csak éppen tömjénnel nem –, s végül bevarrják. Ezután a testet bedörzsölik salétrommal, és hetven napra elrejtik” – írta le részletesen Hérodotosz az egyik legdrágább mumifikálási eljárást.

A (helyenként azért elég pontatlanul fogalmazó) görög történetíró Kr. e. 445 körül indult Egyiptomba, ahol saját szemével győződhetett meg a mumifikálók munkájáról, amely valljuk be, nem tartozik az álommeló kategóriájába.

Ráadásul a leírt szörnyűségeknek ezzel még nem volt vége, 70 nap elteltével ugyanis a balzsamozóknak a holttestet le kellett mosniuk, majd vászonnal körbetekerniük, és enyvvel vagy gumival bekenniük.

Elcsúnyult testbe nem száll lélek

A mumifikálók munkája nem volt mindig ilyen bonyolult. A fáraók előtt elég volt egyszerűen kitenni a napra száradni a holttesteket. Ám később, miután sírba helyezték az elhunytakat, azok elkezdtek gyorsan lebomlani, ami elég nagy problémának bizonyult, ugyanis a hitvilág szerint a „ba-lélek” nem talált vissza az elcsúnyult holttestbe.

A mumifikálásnak számos változata létezett. Volt, hogy a beleket nem a hasfalon, hanem a végbélnél távolították el, a szívet olykor a testben hagyták, és az agy sem került mindig a koponyán kívülre. Egy valamiben azonban minden egyiptomi balzsamozó hasonlított: aljamunkásként kiközösítették őket a társadalomból.

1. Térdig a vizeletben
2. Pálcás fiú
3. A főszékletőr
4. Előkóstoló
5. A piócagyűjtő
6. Egyiptomi mumifikálók
7. A feltámasztó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején