Exhumálják a spanyol polgárháború két, Franco mellett nyugvó áldozatát

Manuel és Antonio Ramiro Lapena Altabást még a spanyol polgárháború első hónapjaiban lőtték agyon a falangisták (Franco tábornok fasiszta eszmeiségű pártjának tagjai) és tömegsírban földelték el őket. Maradványaikat, másokéval együtt 1959-ben kihantolták és újratemették az Elesettek Völgyében, amelyet a diktátor győzelme jelképeként kezdett építtetni 1940-ben, több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda hozatta a köztársaságiak oldalán elesettek tetemeit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. A spanyol fővárostól 50 kilométerre északnyugatra fekvő mauzóleum területén hivatalos becslések szerint 30 ezer holttestet temettek el, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.

Manuel Lapena Altabás unokája 2014 novemberében fordult bírósághoz, azzal az indokkal, hogy a család szeretne méltó síremléket állítani a testvéreknek. A bíróság mostani döntésével elismerte a kérés jogosságát és kimondta: mindenkinek alapvető joga a méltó temetés, valamint, hogy vallásának megfelelő búcsúztatásban részesüljön. Az exhumálást és a DNS alapján történő azonosítást követően az áldozatok földi maradványait kiadják a hozzátartozóknak, hogy megadhassák nekik a végtisztességet. Az Elesettek Völgyében található Francisco Franco sírja is. Hívei minden év november 20-án, a diktátor halálának évfordulóján felkeresik a völgyet.

A spanyol állam többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének. A spanyol parlament 2007-ben fogadott el törvényt a polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról, majd azt is megszavazták, hogy azonosítják a mauzóleumban eltemetett holttesteket. Majd 2010-ben José Luis Rodríguez Zapatero akkori kormányfő - akinek nagyapját Franco katonái ölték meg - megígérte, hogy jobboldali gyülekezőhelyből történelmi emlékhellyé alakítja át az Elesettek Völgyét. Ám mindeddig egyik sem teljesült. Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember halt meg, több tízezren jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése