Évtizedekre elfelejtette és magára hagyta a világ a Vöröskereszt elvi megalapozóját

A segélyezés nemzetközi szinte lép

1863 nyarán Genfben nemzetközi konferenciát hívtak össze, ahol a megjelent európai országok közös egyezményt írtak alá és felvették a Genfi Bizottság nevet. A következő évi tanácskozáson már 16 állam 25 képviselője vett részt, akikhez további 20 állam küldötte csatlakozott. Az ekkor elfogadott Genfi Konvenciók alapján nemzetközi védelem illeti meg a szervezet munkatársait, megkülönböztető jelzéssel kell ellátni épületeit, járműveit, felszereléseit.

Még 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok, ettől az évtől kezdve lobogott a kórházakon a vöröskeresztes zászló és húzták fel az orvosok és ápolók ruhájukra a vöröskeresztes karszalagot. A közismert fehér alapú vöröskeresztes zászló a svájci nemzeti színek fordítottja. Az első igazi próbatétel az 1870. évi francia-német háború volt, ahol a szervezet jól szerepelt és 1882-től már Nemzetközi Vöröskereszt néven működött.

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1866. július 21-én csatlakozott a Genfi Egyezményhez. Bécsben 1867-ben alakult meg a vöröskeresztes segélyegylet, amelyből a kiegyezés után vita támadt, ugyanis a magyarok ragaszkodtak a saját szervezetükhöz. Ez viszont ellentmondott a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elvi álláspontjának, amely szerint egy államban csak egy szervezet alakítható ki.

A tárgyalások nagyon lassan haladtak, mindeközben 1878 nyarán a Monarchia csapatai hozzáláttak Bosznia-Hercegovina okkupálásához. A harcokban a Monarchia vöröskeresztes egysége csak a közös hadsereg tagjait és az osztrák véderő katonáit látták el, míg a magyar honvédeket nem vagy csak igen felületesen. Magyar oldalról az önkéntes nőegylet lendült munkába, a Vöröskereszt magyarországi szervezetének megalapítására végül 1881-ben került sor.

Dunant élete azonban kevésbé alakult ilyen sikeresen. Míg másokon segített, üzleti ügyeit elhanyagolta, bankháza tönkrement, a közélettől visszavonulva, nehéz anyagi körülmények között töltötte a következő éveket. A heideni szegényházba került és csak 25 év múlva terelődött rá ismét a nemzetközi figyelem.

1895-ben egy svájci újságíró kereste fel Dunant-t, akit a cikk hatására egy sor kitüntetéssel és tiszteletbeli tagsággal halmoztak el. 1901-ben neki ítélték oda az első Nobel-békedíjat. Mindez élethelyzetére azonban nem volt hatással, ugyan többször fordultak hozzá tanácsért, de továbbra is a szegényház lakója maradt.

A Vöröskereszt számára óriási feladatot jelentő első világháború felé vezető folyamatokat aggódva figyelte, de a háború kitörését már nem élhette meg, 1910. október 30-án Heidenben hunyt el.

A világháborús tapasztalatok után a védelem hatályát tovább bővítették. Tulajdonképpen a háborús felek által bevetett új módszerekre reagálva igyekezett a szervezet minél szélesebb körű segélyt nyújtani a katonai és civil érintettek számára, és mi sem bizonyíthatná jobban a Nemzetközi Vöröskereszt létjogosultságát, mint a 20. század sajnálatos eseményei.

1. Üzletember a csatatéren
2. A segélyezés nemzetközi szinte lép

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
• Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
• Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
• Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
• Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
• Így buktak el az iráni sivatag ősi városai