Enver Hodzsa özvegye: a férjem lelkének fájt, amikor embereket végzett ki
2016. február 10. 17:48
Az egykori albán kommunista diktátor, Enver Hodzsa 95 éves özvegye, Nedzsmije az általa élete utolsó közszereplésének nevezett tévéinterjújában férjét érzékeny léleknek nevezte, aki sajnálta kivégeztetni az embereket. Az asszony, aki a várakozásokkal ellentétben nem kért bocsánatot a rezsim bűneiért, ragaszkodott azon elméletéhez, hogy férje sohasem követett el hibát döntései során.
Korábban
Eltagadott bűnök
A 95 esztendős Nedzsmije Hodzsa, az egykori véreskezű, legalább 25 ezer ember halálát okozó albán diktátor felesége tervei szerint utoljára állt a nyilvánosság elé, amelyben elköszönt az albán néptől. Az interjú során – mint már annyiszor életében – ismét jogosnak és szükségesnek nevezett a férje és a kommunista rezsim által elkövetett – ma már természetesen bűncselekményeknek tekintett – tetteket. Ugyanakkor hozzátette: a férje minden bizonnyal fájdalmat érzett a lelkében, amikor halálba küldte az embereket, azonban mindez „államférfiúi kötelessége” volt, olvasható a Balkan Insight, a tévéinterjút összefoglaló cikkében.
„Mindig úgy gondoltam, hogy Enver a legnehezebb döntéseket, úgy mint a kivégzéseket, államférfiként tette meg, aki a kötelessége elől nem menekülhet, ám a lelkében belül valójában nagyon érzékeny és lágy volt, így sokat szenvedhetett emiatt” – mondta. Nedzsmije Hodzsa ragaszkodott azon gondolatához, hogy férje sohasem követett el hibát döntései során.
A számtalan – a diktatúra idején elkövetett – gyilkosságról, kivégzésről, munkatáborokba deportálásról, üldöztetésről, templom- és mecsetrombolásról, valamint a titkosrendőrség kínzásairól kérdezve elmondta, hogy szerinte ezek mind mások által kitalált legendák, elutasította az összes vádat. Úgy vélte, az emberek akkor követik el a legtöbb hibát, ha nincsenek központi irányítás alatt.
„Enver volt a párt első titkára, nem mondhatom, hogy nem tudott bizonyos dolgokról, amelyek megtörténtek, ám számomra ezek a siránkozások csak mítoszok, amelyek befeketítik az emlékét” – mondta. Úgy gondolja, hogy az esetleges problémákért a vidékről és a háborúból érkező, alacsony kulturális műveltséggel rendelkező emberek voltak a felelősök.
A macedóniai gyermekkoráról, tiranai pedagógiai működéséről, a második világháborús partizántevékenységéről is mesélő asszony elismerte, hogy férje kulcsfontosságú politikai tanácsadója volt. (A diktátor egyébként Titóval, Moszkvával, majd Pekinggel is összerúgta a port, így a nyugatot elvből halálos ellenségnek tekintő Albánia az 1980-as évekre teljesen elszigetelődött.) „Nem tagadom, hogy gyakran beszélt velem, én voltam a régi jó barátja a háborúból, aki politikai tapasztalattal is bírt, így valóban gyakran beszélgettünk bel- és külpolitikai kérdésekről is” – magyarázta az asszony. Azt azonban külön kiemelte, hogy nemzetbiztonsági kérdésekről nem társalgott férjével.
Vélhetően nagy vihart fog kavarni az interjú Albániában, a közösségi médiában már most érezhető a felháborodás, ugyanis sokak szerint helytelen a diktátor özvegyét hírességként kezelni, ugyanis ezzel a diktatúra számos áldozatának emlékét sértik meg. Sokan azt várták, hogy élete utolsó interjújában Nedzsmije Hodzsa bocsánatot kér a rezsim súlyos bűneiért. Ez azonban elmaradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.