Emlékbizottságot hoznak létre a Szovjetunióba hurcoltak emlékére

2015. január 26. 10:59 MTI

Javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző emlékbizottságot állít fel az emberi erőforrások miniszterének vezetésével a kormány a Szovjetunióba elhurcoltak idei emlékévének sikeres megvalósítása érdekében - mondta Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára.

Korábban

Ismertetése szerint a kormány - a Kárpát-medencében élők 1944-45-ben kezdődő, a Szovjetunióba kényszermunkára történő internálásának 70. évfordulójáról való méltó megemlékezés céljából - a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Kifejtette: a minél szélesebb és eredményesebb megvalósítás érdekében a kormány felkérte többek között az MTA-t, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságát, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítványt, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körét, valamint a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét az emlékbizottság munkájában való részvételre.

Rétvári Bence rámutatott: az évforduló fontos lehetőség és kötelesség is egyben arra, hogy a magyarság XX. századi sorsát egyik, talán legsúlyosabban érintő, a kommunizmus évei alatt tudatosan elhallgatott, 1944-1945 fordulóján meginduló tragédiájáról méltó módon emlékezzenek meg. Szükséges ismernünk múltunkat, hiszen a nemzet, különösen annak felnövekvő generációi, csak annak teljes, alapos ismerete alapján alakíthatják ki egészséges nemzeti identitásukat - fogalmazott a parlamenti államtitkár.

Rétvári Bence felidézte, a második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek - a Vörös Hadsereg, a Belügyi Népbiztosság (NKVD), az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB) és a szovjet katonai hírszerzés (SZMERS) - emberei többnyire a málenkij robot (kis munka) kifejezés sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit 13 évestől 76 évesig, több éves, szovjetunióbeli kényszermunkára. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civilek százezreit, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék - jegyezte meg. A parlamenti államtitkár ide sorolta azokat az ártatlanokat is, akiket a szovjetekkel érkező magyarországi kommunisták hurcoltattak el politikai fogolyként, megkönnyítve maguk számára az erőszakos hatalomátvételt.

A politikai foglyok koholt vádak alapján bírói ítélettel, a polgári elhurcoltak ennek hiányában kerültek a Szovjetunió lágereibe általában 2-3 évre, de vannak, akik csak egy évtized eltelte után térhettek haza. A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb része internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak - mutatott rá. Kitért arra is: a mai Magyarország területéről mintegy 200-230 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij robotra, közülük 150-170 ezer civil férfit és fiút hadifogolyként és 50-60 ezer férfit, nőt, fiút és lányt német internáltként.

Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, legalapvetőbb emberi szükségleteket sem biztosító körülmények és a túlhajtott kényszermunka következtében a deportáltak 30-40 százaléka meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60 százaléka veszett oda. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ - jegyezte meg. A túlélők testileg-lelkileg megtörve érkeztek haza, megbélyegzetten kellett továbbélniük mindennapjaikat úgy, hogy itthon nem beszélhettek szovjetunióbeli tapasztalataikról. Hazajövetelkor azzal fenyegették meg őket, hogy visszaszállítják őket a lágerekbe, ha beszélnek élményeikről. A zömmel 1947-ben és 1948-ban visszatérő foglyok hamarosan tapasztalhatták, hogy reményeik ellenére itthon nem a szabadság vár rájuk, hazájukban olyan rendszer épül, amelyet a szovjet rabságban már jól megismertek - emelte ki.