Elsöprő erejű magyar támadás döntötte el az 1556-os csurgói csatát

„Az fejek küzül tizen hatot loptak el”

A foglyokkal és zsákmánnyal megrakodott török menetoszlop némileg elbizakodva, a városfaltól mindössze 2-300 méterre délre, a két patak összefolyásánál (a mai Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium mögötti lápos terület) lévő malomnál, a felduzzasztott malomtó gátján kezdték meg az átkelést.

Az első összecsapásra is itt került sor, ahol Zrínyi és Tahi katonái nem tudták megakadályozni a török előretörést, és kénytelenek voltak a város elé visszahúzódni, – némelyek a vízben úszva menekültek – a lovagok a városfal árkához, míg a gyalogosok a mezőszéli gabonaasztagok fedezékébe.

Ebben a helyzetben a törökök már szabadon befejezhették volna az átkelést és háborítatlanul elvonulhattak volna Babócsa felé, azonban éppen ekkor érkezett meg Csurgó városához a Magyar Bálint nádori főhadnagy vezette kanizsai had.

Ezt látva Bocskai Ferenc hadnagy a kanizsaiak elébe sietett és rövid tanácskozás után Magyar Bálinttal közösen úgy határoztak, hogy közelebbről is megnézik a török sereget, míg Csányi Ákos hátra marad a haddal.

A kanizsai katonák a felderítés alatt gyorsan a város árkának partján, egészen a déli kapu sorompójáig előrenyomultak (ma a benzinkút és az áruház parkolójának környéke), ahol Csányi a harcolókat előre rendelve, hamar hadrendbe parancsolta a sereget.

Ezt látva azonban Tahi Ferenc sem várt tovább és a vár felé kiáltott, hogy harca indulnának, mire Csányi Ákosnak sem maradt más választása, mint Jézus nevét kiáltva a katonáival minden késedelem nélkül a törökre támadni.

A magyar támadás ezúttal elsöprő erejű volt, lévén Tahi és Zrínyi serege a kanizsaiakkal kiegészülve már jelentős erőt képviselt. A teljes magyar had létszáma, a részt vevő és ismert hadnagyok számából ítélve, a csurgói katonasággal együtt alighanem jócskán meghaladta az 500 főt.

A törökök létszámáról mindössze annyit tudunk, hogy 2 zászló esett zsákmányul, ami minimum 200 főnyi szétvert lovasságot jelentett veszteségként, de az első sikertelen ütközetből ítélve, valószínűleg 6-700 lovasnál és gyalogosnál jóval többen lehettek.

A csata során a rabszíjon vitt magyar parasztok mindegyikét kiszabadították, és az értékes zsákmány mellett sok török maradt a csatamezőn, miközben feles számú fogoly esett (50 fő körül), köztük sok főember, agák (török lovasok hadnagya) és egyéb parancsnokok. A megvert és menekülő törököket a magyar lovasok még egy mérföldig (kb. 10 km, Berzencén túlra) üldözték.

Zrínyi Miklós, Tahi Ferenc és Nádasdi Tamás hadnagyai pár nappal a csata után a zsákmányt is felosztották egymás között. Zrínyinek a halott törökök fejeit, egy zászlót és egy fő foglyot küldtek, Tahi Ferencnek szintén egy foglyot és két deákot, míg Nádasdinak két vagy három rabot.

A többi foglyot és a levágott török fejeket a zászlókkal egyetemben a döntés szerint a csurgói hóstátban (Külsőváros, a csurgói mezei had által lakott külső palánk. Pontos helyzete nem ismert, lehetett a vár körül, illetve mellette külön is, feltehetően attól keletre a Derhányi árok partjáig kiszélesedő területen. A Nagyváthy utca – Iharosi út kereszteződésének környékén) hagyták, míg az urak arról nem döntenek.

Csányi Ákos egy héttel később írta Nádasdi Tamásnak, hogy a csurgóiak és Tahi szolgái érdemtelenül nagy részt hasítottak ki a zsákmányból, révén gyalogosaik nem sokat használtak a harcban, miután a törökök visszaszorították őket a malomgáttól.

Csányi ennek kapcsán még a hírhedt varasdi csatát is felemlegette, amikor 1532-ben a Kőszeg alól visszavonuló Szulejmán szultán egyik hadát Pekri Lajos és Nádasdi katonái portyázás közben teljesen megsemmisítették. Valószínűleg a zsákmány egyenlő felosztása nem tetszett a nádor nagyhatalmú familiárisának, mivel a kanizsaiaknak tulajdonította a győzelem érdemét.

Csányi véleménye azonban nem sokat változtatott azon a tényen, hogy Zrínyi csurgói lovasai és gyalogosai kétszer is megütköztek a törökkel, és bár a kanizsaiak megérkezése döntő szerepet játszott, Tahi és Zrínyi katonái nélkül alighanem ők sem boldogultak volna.

Később egy másik érdekes közjáték is megesett, miszerint az elrettentésül karóba húzott török testekről 16 fejet elloptak és azt Babócsára vitték a törököknek, alighanem az ő megbízásukból. „Csorkón az fejek küzül tizen hatot loptak el az karókból, azokat Babolcsára viték, csoda fejetlen láb.”

1. Tekintélyes magyar haderő
2. „Az fejek küzül tizen hatot loptak el”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából