2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Elkerülhető lett volna a Szovjetunió széthullása?

2018. április 19. 11:07 Múlt-kor

Valóban az Egyesült Államok hidegháborús „győzelmét” jelentette a Szovjetunió felbomlása?

Aznap, amikor a Szovjetunió szétesett, George H. W. Bush amerikai elnök kijelentette Amerika „győzelmét” a hidegháborúban. Ez a kijelentés azonban félrevezető volt, mondja Szerhij Plohij, a Harvard Egyetem történelemprofesszora és „Az utolsó birodalom: a Szovjetunió utolsó napjai” című könyv szerzője. „Az Egyesült Államok minden tőle telhetőt igyekezett megtenni azért, hogy a Szovjetunió feloszlását megakadályozza.” – mondta. „Ez ilyen egyszerű.” A hidegháború igazi vége, teszi hozzá, az 1989-es máltai csúcson jött el, ahol Gorbacsov és Bush találkoztak, és kialakítottak egy „amerikai feltételeken alapuló” békét.

Ezután, mondja Plohij, az Egyesült Államok aktívan arra törekedett, hogy egyben tartsa a Szovjetuniót, mivel kedvezőbb lehetőségnek látta, mint hogy egy atomhatalom tizenöt nemzetállamra essen szét. Bush még 1991 augusztusában elutazott Kijevbe is, hogy elmondja a később „kijevi csirke” néven elhíresült beszédét, amelyben az ukránokat arra buzdította, szavazzanak nemmel az esedékes függetlenségi népszavazáson, „öngyilkos nacionalizmusnak” nevezve azt és figyelmeztetve őket, hogy „a szabadság nem ugyanaz, mint a függetlenség.” Az Egyesült Államok csak november végén változtatott álláspontján, amikor az előrejelzések az ukrán függetlenség mellett állók elsöprő fölényét mutatták, ami az egész szovjet államot az összeomlás szélére sodorta.

Az utódállamok

Tizenöt állam emelkedett ki a Szovjetunió hamvaiból. A balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) elsőként nyerte el az autonómiát. Litvánia 1990 márciusában kiáltotta ki függetlenségét, ezzel elindítva a hasonló bejelentések sorozatát szerte a Szovjetunióban. A tavaszi népszavazások után Gorbacsov 1991 augusztusában és szeptemberében ismerte el a három ország függetlenségét, néhány hónappal az ország karácsonyi megszűnése előtt.

Helyénvaló volt, hogy ez a három ország hagyta el elsőként a Szovjetuniót, mivel ők „léptek be” utolsóként: a Gorbacsov lemondását követően megalakuló posztszovjet országoktól eltérően a balti államok már voltak korábban szuverén nemzetállamok, és csak a Vörös Hadsereg 1944-es bevonulásával kerültek szovjet irányítás alá.

Következőnek Ukrajna lépett ki, ahol az 1991. december 1-jei referendumon elsöprő többséggel szavazták meg a függetlenséget, ezzel gyakorlatilag halálos csapást mérve a Szovjetunióra. Néhány héttel később Gorbacsov lemondott és a Szovjetunió feloszlott, amivel új autonómiára tett szert Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Eltűnt-e teljesen a kommunista rendszer?

A dolgok 2018-as állása szerint négy ország van, amely önmagát kommunista pártállamként határozza meg: Kína, Kuba, Vietnam és Laosz. Habár Kínát továbbra is a Kínai Kommunista Párt irányítja, itt már röviddel Mao Ce-tung halála után a szabadpiaci gazdaság felé elmozduló reformokat vezettek be. Ehhez hasonló módon Vietnam és Laosz saját kommunista pártjaik irányítása alatt áll, de megnyitották piacaikat a világgazdaság felé.

Kuba számára hatalmas csapás volt a Szovjetunió széthullása, mivel ez a szovjet segélyek végét is jelentette. Gazdasági válságba került a szigetország, amelyet „periodo especial”, azaz „különleges időszak” néven ismernek a helyiek. Ekkoriban széleskörű éhínség tombolt. A szigetország azóta szintén elmozdult egy kevertebb, piacibb alapú gazdaság felé, amelyben vannak szakmák, amelyek nyitottak a magánvállalkozások felé, a munkaerőpiac legnagyobb részét azonban továbbra is az állam irányítja, központi tervezés mellett.

Ahogyan a Szovjetunióban, úgy Észak-Koreában is tervgazdaság és egypártrendszer van, de az ország vezetése egyre inkább ódzkodik a „kommunista” meghatározástól – olyannyira, hogy 2009-ben eltávolított minden, a kommunista ideológiára való utalást alkotmányából.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Gorbacsov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén 1991. augusztus 27-én.Bush amerikai elnök és Gorbacsov szovjet pártfőtitkár kézfogásaÉszak-Korea berendezkedése áll ma a Szovjetunióéhoz a legközelebb, annak ellenére, hogy már nem nevezi magát kommunistánakKígyózó sorok Moszkva első McDonald's étterme előtt
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár