Elhunyt az első űrséta végrehajtója, Alekszej Leonov
2019. október 14. 18:38 MTI
Elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki a világon elsőként lépett ki a világűrbe - közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata.
Korábban
Az űrséta 1965. március 15-én 12 percig és 9 másodpercig tartott és csaknem tragédiával végződött, de a szerencse, mint életében annyiszor, a kozmonauta mellé szegődött.
Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézsége ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson.
A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas évek végén a Hold-expedícióra készítették fel. Ha az űrversenynek ezt a szakaszát is a Szovjetunió, nem pedig az Egyesült Államok nyerte volna meg, akkor ő lett volna az első ember, aki a bolygó felszínére lép. (Az oroszok azóta sem jutottak el a Holdra.)
1969. január 22-én kis híján áldozatává válhatott volna egy Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen megkísérelt merényletnek, de ismét megmenekült.
Egy rendőrnek öltözött támadó összetévesztette a Kreml egyik kapujához közeledő gépkocsikat, és arra a ZIL limuzinra nyitott tüzet, amelyben három, a szovjet vezetőhöz tartó űrhajós ült. A gépkocsivezető életét vesztette, Georgij Beregovoj és Andrian Nyikolajev kozmonauta könnyebben megsérült, de Leonovnak nem esett baja.
1971-ben a tervek szerint tagja lett volna az első űrállomás, a Szaljut legénységének, ám társa, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt más űrhajósoknak kellett repülniük helyettük.
A dublőrként belépett Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev a Földre való visszatérés közben életét vesztette, mert megsérült a Szojuz-11 űrhajó leszálló egységének szigetelése.
A kozmonauta 1975 júliusában részese volt a Szojuz-Apollo űrrepülésnek, amelynek alkalmából először csatlakozott össze egy szovjet és egy amerikai űrkapszula.
Leonov 1976 és 1991 között az űrhajós-felkészítő központ helyettes vezetőjének feladatkörét látta el. A műszaki tudományok doktora, négy találmány szerzője volt, s amatőr képzőművészként 1967 és 1972 között részt vett egy 14 postabélyegből álló szovjet űrhajózási sorozat kibocsátásában. Nyolcvanhat évesen halt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap