„Élete szomorú, talán ok nélkül az...” Erzsébet királyné anyasága
2021. március 20. 13:06 Sziklay Cs. Mónika
Amikor 1854. április 24-én este hét órakor a 17 éves Wittelsbach Erzsébet Amália bajor hercegnő Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában az oltár elé lépett, hogy házastársi esküt tegyen a nála hét évvel idősebb I. Ferenc József császárnak, még nem tudta, hogy az élethosszig tartó elköteleződése Európa egyik legnagyobb birodalmának uralkodója mellett személyes tragédiaként megélt boldogtalanságához fog vezetni. S bár a bajor „rózsa” első unokatestvérével, Ferenc Józseffel való frigyre lépése – mellyel Ausztria császárnéjává, később Magyarország és Csehország királynéjává vált –uralkodói körökben ritkának számító szerelmi alapon köttetett, kiegyensúlyozott boldogságot hosszú távon végül egyik félnek sem hozott.
Korábban
Nyomasztó feladat
Százegy díszlövés. Így tudatják az alattvalókkal, mikor a Habsburg-házba trónörökös születik. 1855. március 5-én éjjel azonban csupán huszonegy díszlövés dördült el, merthogy a nép és az uralkodói család várakozása ellenére Erzsébetnek „csak” leánygyermeke született, aki a keresztségben – apai nagyanyja után – a Zsófia Friderika nevet kapta. Az újdonsült anya boldogan írta szüleinek Possenhofenbe: „A kicsikém nagyon kedves, sok örömet okoz a császárnak és nekem. Eleinte kissé szokatlannak tartottam, hogy saját gyermekem van; ez egészen újfajta boldogság, egész nap velem van, kivéve, mikor sétálni viszik, amire a szép idő miatt gyakran adódik lehetőség…”
A szeretetteljes családi idill azonban nem tartott sokáig: a fiatal és tapasztalatlan anyának, Sisinek, akit eredetileg nem is szántak uralkodói hitvesnek, és így viszonylagos szabadságban nőhetett fel Münchenben, egészen más elképzelései voltak a gyermeknevelésről, mint a bécsi udvarban meghatározó befolyással bíró anyósának (egyben nagynénjének), Zsófia Friderikának.
A konzervatív nézeteket valló Zsófia mielőbb egy alkalmas trónörökössel akarta volna megszilárdítani Ausztria politikai dominanciáját a birodalomban, ezzel biztosítva be fia vonalára az ági örökösödést. Bár nem deklarálta, de Zsófia csalódottan vette tudomásul a leányunokája világrajövetelét, talán ez is befolyásolta korán megmutatkozó kérlelhetetlenségét.
Erzsébet tapasztalatlanságára hivatkozva rövid időn belül az elsőszülött nevelését kizárólagos hatalma alá vonta. Az ifjú császárné pedig távol lévő anyjának írt leveleiben panaszolja el, hogy mennyi bánatot okoz neki a „kezdetben oly charmant” anyósa, aki azt is megszabja neki, napjában hányszor és milyen körülmények között láthatja gyermekét.
Sisi önálló döntések meghozatalára irányuló törekvéseit férje sem támogatta. Valós anyai teendői nem maradtak, anyasága csupán reprezentatív és felszínes kötelességekre korlátozódott: a nép kíváncsiságának kielégítésére a bécsi kertekben mutogathatta az ő lakosztályától távol, a kastély másik szárnyában nevelt kislányát. Az állandósult konfliktusokban a magára maradt császárné átmenetileg feladta a harcot, tehetetlenül vetette alá magát anyósa akaratának. A helyzet akkor sem változott meg, amikor újra várandós lett.
Az 1856. július 5-én születő második gyermeke is lány lett, ő a magyar államalapító, Szent István király hitvese után a Gizella nevet kapta. Erzsébetnek már a várandóssága sem telt felhőtlenül, az ideálisnak képzelt anyasága és a megtapasztalt valóság között ellentét feszült, s nyomasztóan hatott rá a „feladat”, hogy trónörökös fiút szüljön. Egyre hosszabb periódusokban, egyre erősebben tört rá a depresszió.
Ferenc József az anyja és Sisi közötti feszültség feloldása érdekében úgy döntött, hogy gyermekeit új lakosztályokba költözteti a Hofburgban, amelynek természetesen az idős főhercegnő nem örült. A két nő között őrlődő császár levele jól rávilágít a helyzet súlyosságára:
„Sisi odaadó feleség és anya! Ha lenne szíves nyugodtan átgondolni, megértené, miért nem szeretnénk gyermekeinket az Ön lakásában bezárva látni. Szegény Sisi nagy hassal (terhessége idején) kénytelen felmenni a lépcsőn, hogy néhanapján gyermekeit magukban találja. Hiszen idegenek is tartózkodhatnak ott, akiknek Ön előszeretettel mutogatja őket – ez főleg számomra rövidítette meg még a néhány pillanatnyi időt is, amit gyermekeinkkel tölthettem. Mutogatásuk s ezáltal hiúvá nevelésük számomra ráadásul visszatetsző – bár ebben talán nincsen igazam. Egyébiránt Sisinek eszébe sem jut eltiltani Öntől a gyermekeket. Nagyon elszomorított mindaz, amit Ön, kedves Mama, ehhez az egyszerű kis átrendezéshez társít. Sohasem egyeznék bele, hogy elhagyja mostani lakását, vagy ne adj’ Isten, kiköltözzön a Hofburgból.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
