2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elemi hatást gyakorolt A Pál utcai fiúk Alessandro Baricco olasz íróra

2024. július 31. 16:35

A világhírű olasz író meghatározó gyerekkori könyvélménye A Pál utcai fiúk. Most először jött Magyarországra a Fesztivál Akadémia Budapest és a PesText vendégeként, és megígérte: visszatér. A Kultúra.hu beszámolója.

Baricco
Alessandro Baricco (Fotó: Felvégi Andrea / Fesztivál Akadémia Budapest)

Alessandro Baricco – bár a könyveinek köszönhetően bejárta a világot – életében először jár Magyarországon. Magyar kapcsolódásai azonban akadnak: – A generációm Olaszországban erősen kötődött Közép-Európához, számos kötetet lefordítottak olasz nyelvre, így az első könyv, amit olvastam, A Pál utcai fiúk volt.

Eldönthettem, hogy az olasz Emilio Salgari egyik könyvét választom, vagy Molnárét – jegyezte meg, miután többször visszakérdezett a magyar író nevének kiejtésmódjára. – Salgarit utáltam, de imádtam A Pál utcai fiúkat, többször elolvastam egymás után, és úgy éreztem: Nemecsek én vagyok.

A műveiben is felfedezhető dallamosság kapcsán elmondta, mindig nagyon szerette a klasszikus zenét. Amikor 16-17 éves kortársai táncolni jártak, cigarettáztak, ő a klasszikus műveket tanulmányozta.

Hozzátette: a zene a muzsikában való jártasság nélkül is élvezetet, örömet adhat. – Sőt, a hozzáértés sokszor blokkolja az élvezet felé vezető ösvényt, mert nem a lényegre koncentrálok, hanem például a szólista előadásmódját figyelem.

A beszélgetést vezető Czakó Zsófia az író gondolatát idézte, mely szerint minden könyvük maguknak szól, az összes az írókról mesél. A Vértelenül című kisregényében pedig azt írja: „Csak annyit érzett, hogy nincs erősebb annál az ösztönnél, mely arra késztet, térjünk vissza oda, ahol tönkretettek bennünket, és éveken át újraéljük azt a pillanatot.”

A beszélgetőtárs arra volt kíváncsi, hogy vajon Baricco életében vannak-e ilyen töréspontok.                

Az író megjegyezte: ez rettentő személyes kérdés. Majd úgy fogalmazott: az emberek nagy része itt-ott töredezett, bizonyos sorsokban ez könnyebben tetten érhető, másoknál kevésbé látványos. – Ahol az embert megtörték, az egy olyan környezet, amelynek ismeri a működési mechanizmusait.

Könnyebb, mint – hogy a Novecentóhoz csatoljak – leszállni a hajóról. Mondok egy banális példát: amikor az ember visszajár egy olyan étterembe, ahol a tésztát túlfőzik, kevés szószt raknak rá, de legalább tisztában van azzal, mi vár rá, nem érik meglepetések. Ez sokkal élesebben jelenik meg a rossz szülő-gyerek kötődésekben.

A Seres Gerda által készített teljes beszámoló a Kultúra.hu oldalán olvasható. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár