Egymás után pusztultak a római hajók egy öreg zseni ötletei miatt  

Trükkös tükrök

A történetírók azt is feljegyezték, hogy Arkhimédész a katonák pajzsaival vagy vastag tükrökkel felgyújtotta és porrá égette a római hadihajókat. Mindkét változattal kapcsolatban kétségek merülnek fel.

Az ókori görög katonák kerek pajzsa egy fakeretből és az arra kifeszített többszörös bőrrétegből állt. A kerek pajzsot valóban egy bronzpánttal vették körbe a szerkezet merevítésére, illetve a bronz jobban ellenállt a nedvességnek és a szárazságnak, így ha a pajzsot a földre tették, nem sérült a szerkezet.

A pajzs külső felületét azonban nem borították be se bronzzal, se más fémmel, mivel az egyrészt rendkívül megdrágította volna a fegyverzet árát, másrészt túl súlyossá tette volna azt. Így azt a változatot nehezen fogadhatjuk el, hogy Arkhimédész javaslatára a katonák kifényesítették a pajzs felületét, és egy homorú félkörívet alkotva, a pajzsokat egymás mellé helyezve egy hatalmas tükröt hoztak létre.

A másik változat viszont, vagyis hogy nagy méretű tükröket vagy lencséket használt, lehetséges, de meg kell jegyezni, hogy azok vastagságának semmi köze a tűzgyújtáshoz. A megvalósítással kapcsolatban több modern kori elképzelés létezik, többen megkísérelték rekonstruálni a „fegyvert”.

A legegyszerűbb elképzelés, hogy a hajók parancsnokait, vagy kormányosait meg- vagy elvakította a tükrökkel, így akadályozva manőverezésüket. A másik, hogy a tükröket vagy lencséket egy pontra fókuszálva tüzet gyújtott a hajókon. Ez valóban nagy zavart okozhatott, de ezzel kapcsolatban is felvetődik egy probléma: az ókori hadihajókon volt tűzőrség, amely készen állt az oltásra.

Az pedig teljesen valószínűtlen, hogy valamiféle „halálsugárral” gyújtotta volna fel a római hajókat, ahogy a történetírók írják – ez nemcsak technikailag kérdéses –, hiszen ha létezett volna ilyen fegyver, akkor azt a rómaiak mindenképpen megszerezték és használták volna a későbbiekben.

„Ne zavard a köreimet!”

A városlakók hősies helytállása és Arkhimédész szerkezetei miatt Szürakuszai ostroma csaknem három éven át tartott. Marcellus végül nem hadigépekkel, hanem csellel vette be a várost, mivel észrevette, hogy az egyik falrészt kevésbé őrzik a védők.

Támadását erre a területre összpontosította, így előbb azt foglalta el, majd katonái betörtek a város minden pontjára. A hosszú ostromtól és a veszteségektől vérszomjas római katonák a városlakók kiirtását és Szürakuszai teljes elpusztítását követelték hadvezérüktől.

Marcellus azonban ellenállt nekik, így mind a város, mind a lakosság jelentős része megmenekült. Arkhimédészt azonban elérte a rómaiak bosszúja. A későbbi hagyomány szerint az akkor már 75 éves tudós éppen a homokba rajzolgatta egy újabb számítását vagy hadigépét, amikor egy fosztogató római katona rátalált, és zsákmányt követelt tőle.

A tudós felháborodva, hogy munkájában félbeszakítják, csak annyit vetett oda a katonának: „Ne zavard a köreimet!” (latinul: Noli tangere circulos meos!) A katona erre meggyilkolta, Marcellus azonban, aki kegyesen bánt a legyőzött ellenségeivel, másrészt nyilván igényt tartott volna Arkhimédész értékes szolgálataira, meggyászolta ellenfelét.

A római férfiak számára két erény kiemelkedően fontos volt: a virtus, vagyis a bátorság és a pietas, vagyis a kegyesség. Marcellus, bár Arkhimédész számos katonája halálát okozta, és szerkezeteivel évekig elnyújtotta Szürakuszai ostromát, egy méltó síremléket állított a tudósnak, amelyre legismertebb tételét, egy hengerbe írt gömb és kúp körvonalait vésette.

1. Az ostromtechnika hajnala
2. Ellenség a kapuknál
3. Trükkös tükrök

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái