Egy megátalkodott bűnöző hozta létre a világ első igazi nyomozóhatóságát
2021. június 10. 13:05 Múlt-kor
A hírhedt nyomozó öröksége
Bár korántsem mindig a törvény vagy a rend iránti önzetlen elhivatottságból cselekedett, Eugène-François Vidocqnak óriási szerepe volt nem csupán a 19. századi Franciaország biztonságosabbá tételében a bűnözés mérhető visszaszorításával, de módszertanában – különösen ami a helyszínelést és a bűnügyi nyilvántartások vezetését illeti – olyan forradalmi újítások is szerepeltek, amelyek a mai napig alapkövei a rendőrségi bűnfelderítésnek.
Vidocq volt az első, aki lábnyomokról készített gipszmásolatot, ő találta fel a „csalásbiztos” papírt, és ő hozott létre először indexkártyákon alapuló bűnügyi nyilvántartást, amelynek elemeit is ebből állította elő. Habár ő maga több kortársa szerint is fotografikus memóriával rendelkezett, azaz képes volt évek távlatából is bárhol, bármilyen körülmények közt (akár álruhában is) felismerni olyan arcokat, amelyeket már látott, ezt beosztottjaitól nem várhatta el, így bevezette az arcképet és rövid jellemzést, illetve egyéb ismertetőjegyeket összegyűjtő indexkártyás rendszert. A modern digitális adatbázisok bevezetéséig a világ legtöbb rendőrségén a 20. században is ilyen adatbázisokból dolgoztak a nyomozók.
Mindemellett Vidocq volt az első bűnügyi ballisztikai vizsgálat végrehajtója is: amikor 1822-ben a fiatal Isabelle d'Arcy grófnét – akiről széles körben tudott volt, hogy megcsalja jóval idősebb férjét –, lőtt sebbel a fején holtan találták, a gyanú azonnal a felszarvazott férjre terelődött. Vidocq elbeszélgetett a gróffal, akiről kijelentette, hogy személyisége nem gyilkoshoz illő.
E gondolat vezette a következő lépéshez, a gróf párbajpisztolyainak vizsgálatához. Ezekről megállapította, hogy vagy sosem lőttek még velük, vagy ha igen, nagyon aprólékosan meg lettek tisztítva azóta. Ezután kerített egy orvost, aki titokban kioperálta a halott nő fejéből a gyilkos lövedéket, amelyről Vidocq megállapította, hogy sokkal nagyobb kaliberű fegyverből származott, mint a gróf pisztolyai.
Mint kiderült, a nővel valójában éppen szeretője végzett: a férfinél nem csupán egy megfelelő űrméretű pisztolyt találtak, de számos ékszert is, amelyeket a férj a grófné tulajdonaként azonosított. Nem sokkal később Vidocq kézre kerítette a kereskedőt is, akinek a férfi korábban is lopott ékszereket adott el, és összeállt a kép: a bizonyítékokkal szembesítve a szerető beismerte a gyilkosságot.
Módszertanának külföldön is híre ment: miután 1829-ben Robert Peel megalapította London első hivatásos rendőrségét, nyomozójelöltjeit Párizsba küldte, hogy Vidocq tevékenységét követve sajátítsák el a szakmát, így a híres Scotland Yard első nyomozóit is maga Vidocq képezte ki.
Eredményei és különc személyisége még életében legendává tették Vidocqot, aki nem csak az általa személyesen ismert Honoré de Balzac folytán találta magát megörökítve az irodalomban: Victor Hugo híres regényében, A nyomorultakban Vidocq személyét „kettéválasztva” hozta létre mind a bűnbánó haramia Jean Valjean, mind a bűnözőkről és életmódjukról kissé túl sokat tudó Javert rendőrfelügyelő alakját.
Habár a kezdeti időkben a Sûreté – mivel az élén a Vidocqot nemigen kedvelő utódai álltak – eleinte nem ismerte el hivatalos szervezettörténeti kiadványaiban érdemeit, a 20. század folyamán megbarátkozott a gondolattal, hogy egy bűnözőből lett nyomozó rakta le az országos rendőri szervezet alapjait.
1941-ben, a rossz emlékű, kollaboráns Vichy-kormányzat idején végül a Sûreté Nationale mellé rendelték az országos szervezetbe Franciaország összes – addig egymástól függetlenül működő – rendőri szervezetét, amivel létrejött a ma is létező Police Nationale, így voltaképpen kijelenthető, hogy Vidocq egységéből jött létre a mai francia országos rendőri szervezet. Talán kijelenthető, hogy az egykori halálraítélt a legtöbb bűnét egy ilyen karrierrel valószínűleg jóvátette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum
- Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
- Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
- Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap