Egy bizánci császár útmutatója a vikingekhez
2022. március 8. 18:50 Múlt-kor
Korábban
Útvonalak nyomai
Az út során a ruszoknak zuhatagokkal és egyéb hajózhatatlan folyószakaszokkal is meg kellett birkózniuk. E helyeken a parton cipelték végig a hajókat, bennük a többi eladni kívánt áruval. Hogy mi mindennel kereskedhettek a rabszolgákon kívül, a szövegből nem derül ki – Konsztantinosz leginkább az út nehézségeit emeli ki.
Mielőtt visszahelyeznék a hajókat a vízre, a férfiak némelyike levetkőzik és a folyóba veti magát, hogy lábbal kitapogassa, mennyire sziklás még az adott helyen a meder. Ha nincsenek veszélyes sziklák, a ruszok és rabszolgáik visszaszállnak a hajókba, és folytatják az utat.
A veszélyes, de nem hajózhatatlan szakaszokon szintén voltak, akik a vízbe szálltak, ezúttal azért, hogy irányítsák a hajókon maradt társaikat. A vízben lévők kitapogatták a biztonságos utat, amelyet a többiek követtek, hosszú rudak segítségével kormányozva a hajót, távol tartva azt a veszélyes szikláktól.
A császár beszámolója szerint a Dnyepernek három szakaszán kellett a ruszoknak ilyen praktikákhoz folyamodniuk, mielőtt elérték volna a Fekete-tengert. A szárazföldi szakaszok nem csupán nehezek, de veszélyesek is voltak, a sík vidéken mindig figyelniük kellett ellenségeik, a besenyők közeledtére.
A tengerhez közel érve egy, a bizánciak által Szent Gergelyről elnevezett szigeten (a mai Horticja, Zaporizzsja város területén) álltak meg, ahol sorsot húztak, majd áldozatot mutattak be az áruból, amely éppen náluk volt, konkrét példaként Konsztantinosz kakasok feláldozását említi.
A berezanyi rúnakő
Ezt követően a folyót elhagyva, a tengeren egy másik, Szent Aitherioszról elnevezett szigeten (a mai Berezany-sziget) pihentek meg több napra, megjavítva hajóik kötélzetét, vitorláit, árbocait és kormányrúdjait. Innen, ha eddigre eladták minden portékájukat, visszaindulnak, vagy tovább haladnak a part mentén más kereskedőhelyekre.
A Konsztantinosz által e fejezetben leírtakat alátámasztják más korabeli források is, a Dnyeper zuhatagjainak neveit pedig „a szlávok és a ruszok nyelvén” is megadja, utóbbiak szinte teljességgel skandináv alakban jelennek meg – alátámasztva Ibn Fadlan állítását, miszerint skandináv népről van szó.
1905-ben megerősítette a császár beszámolóját a berezanyi rúnakő felfedezése. A skandináv rúnákkal vésett kövön az áll: „[Gráni] készítette e koporsót társának, Karlnak.” A „társ” („félagi”) szó üzlettársat, illetve fegyvertársat jelenthet, azaz a két férfi vélhetően kereskedőként vagy hajótulajdonosként alkotott egy párost, amelynek egyik tagja életét vesztette az úton.
A 950 körül írt Muridzs ad-Dahah című világtörténelmi leírás, a bagdadi tudós Al-Maszúdi tollából, szintén megerősíti a ruszok jelenlétét e térségben, „a Fekete-tenger urainak” nevezve őket. Al-Maszúdi arról is beszámol, hogy a ruszok a Fekete-tengerről a Kaszpi-tengerre is átvitték hajóikat.
A több évtizednyi kutatás mára bebizonyította, hogy a Konsztantinosz császár által említett útvonalon és módon valóban lehetséges volt lehajózni a Dnyeperen az északi vidékekről egészen a Fekete-tengerig. Sokáig azonban rejtély volt, pontosan miért is tették meg e hosszú utat a ma vikingeknek vagy varégoknak is nevezett ruszok.
A középkor későbbi évszázadaiból fennmaradt, korábbi szövegeket alapul vevő másolatok, illetve összeállítások szerint a ruszok főként prémeket, mézet, méhviaszt és rozmáragyarat, valamint jó minőségű fegyvereket adtak el a bizánciaknak, a Konsztantinosz által is említett rabszolgák mellett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.