Egy 300 kilós zuhanó kő által a földbe sújtott férfi csontvázát találták meg Pompejiben

A Kr. u. 79-ben történt vulkánkitörés hamu és kőtörmelék alá temette Pompeji, Oplontis és Stabiae városait, Herculaneumot pedig hatalmas sárfolyam alá is. Pompeji Regio V nevű kerületében új régészeti munkák zajlanak, itt találtak rá a férfi különös és tragikus halálának emlékeire. A háton fekvő csontváz fejét és felsőtestét továbbra is maga alatt tartja a 300 kilogrammos kődarab, amely eltalálta.

Pompeji régészeti vezetője, Massimo Osanna „drámainak és kivételesnek” nevezte a felfedezést. A Pompejinél a régészek által eddig talált összesen 1150 emberi maradvány közül 394 ember halálát okozta a lehulló habkő és az összeomló épületek. A maradék 756 áldozat a vulkáni törmelékárnak nevezett félfolyékony lavinának esett áldozatul, amely extrém hőfokra felmelegedett gázokból, hamuból és tefrából (vulkáni törmelékből) áll.

A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése által okozott káoszban akár 30 000-en is életüket veszthették, a mai napig viszonylag gyakran kerülnek elő újabb emberi maradványok. A tragédiát távolról végignézte ifjabb Plinius római költő, akinek erről írt leveleit a 16. században fedezték fel. Nagybátyja, az idősebb Plinius a Misenumnál állomásozó római flotta parancsnokaként részt vett a mentésben, és életét vesztette. Az ifjabb Plinius leírása szerint a lakosokat váratlanul érte a vulkánkitörés. A füstoszlop „mandulafenyőként” emelkedett ki a hegyből, éjszakai sötétséget hozva a városokra. Az emberek fáklyával a kezükben menekültek kiáltozva, miközben hamu és habkő hullott az égből több órán keresztül.

A nappal kezdődött, 24 órán át tartó kitörés első törmelékára éjfél körül indult meg, aminek eredményeképpen összeomlott a hegy teteje. A 124 km/h-val lezúduló törmelékár mindent betemetett. A tengerparti Herculaneum árkádjai alatt a mentésre várakozó több száz ember azonnal meghalt. A menekülő és otthon megbújni igyekvő emberek holttesteit is betakarta a törmelékár. Plinius nem próbálta megbecsülni a halottak számát.

Februárban a város nyilvános fürdőjének romjai között előkerült egy gyermek csontváza is. A gyermek életkorát hét-nyolc évesre becsülik. Vélhetően guggolva keresett menedéket a kataklizma elől, amikor megfojtották a mérges gázok. Osanna elmondása szerint a fő ókori fürdőn végzett állagmegőrző munkálatok során találtak rá a csontvázra, amelyet áprilisban eltávolítottak a helyszínről vizsgálat céljából, többek között nemének meghatározásához is végeznek rajta DNS-tesztet.

A gyermek csontvázát lehetséges, hogy a fürdő eredeti, 19. századi feltárása folyamán már észrevették, mivel a lábcsontjai úgy tűnik, valaki által a medencecsonthoz lettek helyezve, de az akkori régészek valamiért nem vitték el a maradványokat. „Igazán rendkívüli felfedezés egy olyan helyen, amelyről azt hittük, a 19. században teljes feltárásra került. Az előzetes elemzések alapján azt tudjuk mondani, hogy a gyermek hét és nyolc év között lehetett.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege