Egészen váratlan helyekre vezették a tudósokat a rejtélyes kristálykoponyák
2019. február 7. 14:09 Múlt-kor
Korábban
Honnan származnak?
Mindkét múzeum több mint 100 éven át mezoamerikai, leginkább azték műkincsként állította ki saját példányát, annak ellenére, hogy eredetiségük már a 19. században megkérdőjeleződött. 1992-ig kellett azonban várni ahhoz, hogy a koponyák tüzetesebb vizsgálat alá kerüljenek: ekkor ugyanis egy tejfehér kőből készült kristálykoponyát hagytak név nélkül a washingtoni Smithsonian Intézetben, egy aláírás nélküli üzenettel: „Ezt az azték koponyát (…) 1960-ban vásárolták Mexikóban.”
A kutatás Jane McLaren Walsh-ra hárult, aki a mexikói régészet szakértője volt a Smithsonianben. Mivel csupán annyi információ állt a rendelkezésére, hogy a koponya Mexikóból származik, elkezdte más múzeumok tárgyi anyagával összehasonlítani azt, és más szakmabeliekkel konzultálni, akik láthattak már hasonlót. Kutatása végül elvezetett a Mitchell-Hedges koponyához is.
Az első dolog, ami Walshnak feltűnt, a stilisztikai különbség volt a kristálykoponyák és az ismert mezoamerikai koponyaábrázolások között. A Kolumbusz előtti népek ikonográfiájában meglehetősen gyakoriak voltak a koponyamotívumok, de a koponyákat mintázó tárgyakat szinte mindig bazaltból faragták, és meglehetősen nyersek és elnagyoltak voltak. A kvarc igen ritka anyag volt az őslakos népek műtárgyaiban, és egyetlen valódi, tudományos igényű régészeti feltárás dokumentációjában sem szerepelt, hogy kristálykoponyát találtak volna.
Miután a kialakításbeli különbségek vizsgálata zsákutcába ért, Walsh elkezdte vizsgálni a koponyák korábbi birtokosainak sorát. Mind a Londonban, mind a Párizsban található koponyát egy 19. századi francia amatőr régészhez és műkereskedőhöz, Eugène Bobanhoz tudta visszavezetni. Boban specialitása az azték műkincsek voltak, és gyakran utazott Mexikóba tárgyakat vásárolni, amelyeket aztán párizsi boltjában adott el.
Boban emellett ismert volt arról is, hogy hamisítványok sorával is kereskedett, azonban egyik múzeum sem közvetlenül tőle vette kristálykoponyáját. A Quai Branly Múzeumban található koponyát Boban eredetileg egy Alphonse Pinart nevű felfedezőnek adta el, aki 1878-ban adott túl rajta, miután a párizsi Világkiállításon számos szakértő vélekedett úgy, hogy „eredetisége kétségbe vonható”.
A British Museum 20 évvel később, 1898-ban vette saját koponyáját, mégpedig a Tiffany ékszerüzletlánctól, amely Bobantól vásárolta a koponyát, miután egy alkalommal Mexikóból New Yorkba utazott. A francia ekkor igen sietősen hagyta el Mexikót, miután ugyanazt a koponyát a mexikói nemzeti múzeumnak kísérelte meg sikertelenül eladni azt állítva, hogy az egy régészeti ásatáson előkerült azték műkincs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap