Egészen a Napkirály udvaráig elért a boszorkánysággal és mérgezésekkel tarkított botrány

A gyanúba keveredett ágyas

Bár La Voisin kezdetben igen szűkszavúnak bizonyult, a per előrehaladtával egyre beszédesebb lett. A nem sokkal később kivégzett méregkeverő-királynő és egyik legfőbb partnere, a „varázsló” Adam Lesage számos bűntársukat és kuncsaftjukat adták fel, akik között több hercegi vagy grófi családból származó arisztokrata is megtalálható volt.

Olympe Mancini, ismertebb nevén Soissons grófnő a vád szerint az 1660-as években több évig a Napkirály hivatalos ágyasaként számon tartott Mademoiselle de La Vallière-t, valamint magát az uralkodót is félre akarta állítani. Pere során maga a király ajánlotta fel, hogy választhat: vagy a száműzetés, vagy a börtön. A grófnő szinte azonnal külföldre menekült.

Catherine Monvoisin laboratóriuma egy 19. századi metszeten

Soissons grófnő húgát, Bouillon hercegnét a férje megölésével gyanúsították. A tárgyalásán azonban férjével és szeretőjével egyszerre jelent meg, nem ismerte el a Chambre hatáskörét, és arra a kérdésre, hogy látta-e az ördögöt, La Reynie-nek csak annyit felelt, hogy korábban nem, de most épp ott áll előtte: öreg, csúnya, és államtanácsosnak öltözött. Bátor viselkedése csak félig vált be. A király végül tizenöt hónapra száműzte. Az ügybe a holland-francia háború sikereiben kulcsszerepet játszó Luxembourg marsall is belekeveredett, ám néhány hónap után felmentették. Bár már ezek az esetek is felborzolták a párizsiak és az udvar kedélyeit, a legnagyobb botrány még hátravolt.

A perek során nyíltan először La Voisin lánya, Marie Marguerite Monvoisin vádolta meg 1680 júliusában a király egykori hivatalos szeretőjét (maîtresse en titre), Madame de Montespant azzal, hogy meg akarta mérgezni az uralkodót. Nem sokkal később – kivégzése napján – a sátánista asszony, La Filastre vallott az ágyas ellen. Bár szavait néhány perccel később visszavonta, és kijelentette, csak az elviselhetetlen fájdalmat okozó, spanyolcsizmával végrehajtott kínzás megszüntetésének reményében vallott a király egykori szeretőjére, Madame de Mostespan személye egyre gyanúsabbá vált.

Ifj. Louis Ferdinand Elle: Montespan márkiné

A Napkirály nehezen viselte ágyasa hírbe hozását, ezért még La Filastre kivégzése napján, 1680. szeptember 30-án felfüggesztette a Chambre ardente működését. Bár a különbíróság munkatársai 1681. május 19-től ismét munkához láthattak, innentől kezdve a „sajátságos tényállásokkal” kapcsolatos ügyeket, vagyis a Madame de Montespanra vonatkozó iratokat külön, gyakorlatilag államtitokként kezdték kezelni.
Hogy miért is volt ennyire fontos a királynak az ügy, és miért kívánta, hogy diszkréten kezeljék, Madame de Sévigné 1680. január 31-én kelt levelének egy részlete adja meg a választ: „Másról sem beszélünk társaságban; valójában ehhez hasonló botrányra nem találunk példát keresztény udvarban.”

1. Az előkelő sorozatgyilkos
2. A gyanúba keveredett ágyas
3. Gyermekáldozat a királyi kegyért?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók