Egész iparág jött létre az állatok tömeges mumifikálására az ókori Egyiptomban

Állatmúmia-biznisz

Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: miért balzsamoztak be az egyiptomiak ezer- sőt, milliószámra állatokat? Szalima Ikram szerint ennek többféle oka is lehetett. Az állatmúmia-őrület a XXVI. dinasztia alatt kezdődő, és egészen a római uralom közepéig tartó tetőzésekor a bebalzsamozott állatok túlnyomó többsége ún. fogadalmi múmia volt. Az egyiptomiak úgy tartották, hogy segítségükkel kapcsolatba léphetnek az istenekkel.

A hiedelemre egy egész iparágat építettek fel. Minden évben zarándokok ezrei keresték fel a Nílus-menti vallási központokat, ahol nagyszabású vallási ünnepségeken vettek részt. A papok előre „csomagolt” fogadalmi múmiákat árultak a látogatóknak, akik aztán elhelyezhették az áldozati állatokat a templomban.

A zarándokok általában valamilyen jól meghatározható okból keresték fel a vallási központokat, hitük szerint ugyanis a templomoknak felajánlott állatmúmiák segítségével elnyerhették az istenek kegyeit. A források arról tanúskodnak, hogy leggyakrabban a családtagokkal vagy ismerősökkel folytatott viták ügyében folyamodtak az istenekhez.

Nem túlzás azt állítani, hogy az állatmúmia-biznisz a kérdéses időszakban egyenesen az egyiptomi gazdaság hajtóerejévé vált, amely sok embernek biztosított megélhetést. Az állatok gondozása, leölése, de még az állatsírok megásása is külön szakemberek feladata volt.

A balzsamozás különös szakértelmet igényelt. A leölt állatokat balzsamozásra fenntartott helyiségekbe vitték, ahol a test felnyitása után vagy kivették a belső szerveket, vagy valamilyen marú hatású szert fecskendeztek a tetembe, esetleg egyszerűen csak megtisztították a szerveit. A testet ezt követően salétrommal kiszárították, majd néhány héttel később gyolcsba tekerték. Ezután átmeneti raktárakban helyezték el a múmiákat, ahonnan egy idő után átvitték az adott állat számára fenntartott katakombákba, amelyeket egészen a plafonig töltöttek meg a bebalzsamozott állatokkal.

Állatbalzsamozás. Heinrich Leutemann színezett metszete

A professzionálisan megszervezett állatmúmia-iparág önmagában nem garantálta, hogy a zarándokok ne selejtes árut kapjanak, sőt. A gyakori készlethiány miatt gyakran bóvlit, sárból, tollból, szalmából, faágakból vagy csontból összetákolt múmiautánzatot sóztak a vevőkre.

Szalima Ikram a kutatásai során röntgensugarak segítségével jött rá a trükkre. Elmondása szerint a belső tartalom hiányosságait gyakran a csomagolás túldíszítettségével igyekeztek kompenzálni. Minél szebb kivitelezésű árut vett valaki, annál nagyobb volt rá az esély, hogy silány minőségű termékkel van dolga. A kereskedőknek azonban megvolt az oka rá, hogy átverje a vásárlókat. Az állatmúmia-őrület csúcspontján ugyanis nem rendelkeztek akkora „készlettel”, amely kielégítette volna az egyre növekvő keresletet. Hiába tenyésztették és gondozták erre kijelölt farmokon a múmiának szánt állatokat, néhány faj a kihalás szélére került. 

Thot, a tudomány és az írás istene földi jelképeinek tekintett állatfajoknak kifejezetten rosszak voltak a kilátásaik. A legtöbb múmia az íbiszek közül került ki: az egyiptomiak évente mintegy 10 ezret áldoztak fel a madárból, de Thotot a páviánnal is azonosították. Mindkét faj közel került ahhoz, hogy teljesen kihaljon. A kutatók szerint emellett – bár nem volt közük Thothoz – a héjákra és a sólymokra is nehéz idők jártak.

Mindeközben az egyiptomiak abban a hitben ölték halomra az állatokat, hogy ezzel csak a javukat szolgálják. A leggyakoriabb ölési módszerek közé tartozott a fojtogatás, a koponya bezúzása és a nyaktörés is. A röntgensugaras vizsgálatokból kiderült, hogy az állatok mintegy kétharmadát már néhány órás vagy napos korában ölték meg.

1. Múmiák trágyázásra
2. Állatmúmia-biznisz
3. Isteni állatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”