Egész életében kétségbeesetten hajszolta a boldogságot Margit hercegnő

Övé lett a show

Tudjuk azt is: Erzsébet, a jövendő királynő alaposan kivette a részét a háborúból, önkéntesként mint teherautó-sofőr teljesített szolgálatot, sőt még autót szerelni is megtanult. Margitot azonban – a háború évei alatt is – inkább a színház, a zene, a balett vonzotta, nem véletlenül mondta róla a nővére: „Ha nem hercegnőnek születik, egészen biztosan filmsztár lett volna belőle.”

És bár lehet, hogy Margit volt a csinosabb, mégis Erzsébet kötött szerelmi házasságot: már tizenhárom évesen egy kiránduláson első látásra beleszeretett a tizennyolc éves (szó, mi szó: hihetetlenül jóképű) görög és dán királyi hercegbe, Fülöpbe, akivel 1947 novemberében világraszóló ceremónia keretében a westminsteri apátság templomában esküdtek meg. A BBC rádió által közvetített eseményt állítólag 300 millióan hallgatták. Ekkor még Margit csendben maradt, de a következő jelentős rendezvényen már sikerült elvinnie a show-t.

Az elérhetetlen álom: Peter Townsend

Erzsébetet 1952-ben koronázták királynővé, a ceremóniát fekete-fehérben televízión is nézhették az érdeklődők. Az indiszkrét kamera jóvoltából azonban nemcsak a királynő, hanem a húg is reflektorfénybe került, pontosan abban a pillanatban, amikor Margit meghitt gyengédséggel porolgatni kezdte egy szívdöglesztő álomlovag egyenruháját. Peter Townsend valódi hős volt, a királyi légierő háborús tisztje, repülőszázados, jóképű, bátor és nem mellesleg: nős.

A kétgyermekes családapa eredetileg VI. György istállómestere volt, majd az anyakirálynő udvarának intendánsa, Margittal a hercegnő dél-afrikai útján került közeli kapcsolatba. A 16 évvel idősebb férfi 1952-ben elvált ugyan a feleségétől, de hiába kérte meg a hercegnő kezét, az anglikán egyház azonnal nemet mondott a frigyre. Erzsébet habozott: ő arra kérte a húgát, várjon egy évig, de azért biztos, ami biztos, Townsendet Erzsébet udvartartásába helyezték át.

A tisztesség kedvéért mondjuk el azt is, hogy több tanácsadó a fess tiszt külföldre helyezését javasolta, ám ezt a királynő akadályozta meg. Mégis úgy látszott, minden és mindenki összefog a szerelmes hercegnő ellen, hiába állt mellé a közvélemény, a hivatalos verdikt kimondta: „elképzelhetetlen, minden királyi és keresztény hagyománnyal ellenkező” lenne a frigy.

...és a valóság: Antony Armstrong-Jones.

Ha a királyi családban akart maradni, Margitnak engednie kellett, így hivatalos közleményben tudatta népével: „tekintettel az egyház tanítására a keresztény házassággal kapcsolatban, és tekintettel kötelességemre a Nemzetközösség felé, nem megyek feleségül Peter Townsend századoshoz.” Az idill véget ért, a hercegnő nagy árat fizetett rangja megtartásáért. Öt évvel később azonban oltár elé állt Antony Armstrong-Jones udvari fényképésszel.

A pletykák szerint a házassági ajánlatra a hercegnő akkor mondott igent, amikor híre ment, hogy Townsend nősülni készül (jóval fiatalabb választottja a bulvár szerint döbbenetesen hasonlított a fiatal hercegkisasszonyra). Margit házasságát a westminsteri apátságban tartott ceremónia szentesítette, ez megint csak óriási médiaesemény lett, több száz millióan nézték a televízión a hercegnő boldogságáért szurkolva.

1. „Erzsébet a büszkeségem, Margit az örömöm”
2. Övé lett a show
3. Sem hatalom, sem boldogság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt