Divathullámot és heves tiltakozást is kiváltott a kötelező maszkviselés a spanyolnátha idején
2020. május 7. 18:59 Múlt-kor
Az 1918-1920-as influenza-világjárvány volt e kórokozó leghalálosabb ámokfutása a világtörténelemben, a becslések szerint akár 50 millió emberrel is végezhetett. Az Egyesült Államokban, ahol mintegy 675 000 ember halt bele a fertőzésbe, a különféle helyi kormányzatok számos intézkedéssel kíséreltek meg gátat szabni a terjedésének. Ezek régiónként igencsak különbözőek voltak – az iskolabezárásoktól és nyilvános helyek lezárásától az utcai köpködés elleni szigorú határozatokig és a kötelező zsebkendő- és maszkhasználatig terjedtek. Hogyan tűrték mindezt az emberek?
Korábban
Tagadásból hazafias kötelesség
Utóbbi intézkedések különösképpen az ország nyugati részén voltak gyakoriak, és a lakosság nagy része együttműködő volt – az első világháború közepette azzal győzték meg az embereket, hogy az Európába induló katonákat védik a fertőzéstől a betartásukkal.
A spanyolnátha első regisztrált fertőzöttje az amerikai hadsereg közlegénye volt a Kansas állambeli Fort Riley támaszponton, 1918. március 4-én.
Habár mind az Egyesült Államok, mind a többi hadviselő ország eleinte igyekezett eltussolni a járvány tényét – a betegség közkeletű neve is onnan származik, hogy a semleges spanyol sajtóból értesült róla először érdemben a világ –, később hazafias kötelességként próbálták beállítani a prevenciós szabályok betartását.
Ahogy a Vöröskereszt közérdekű közleménye fogalmazott: „Az a férfi, nő vagy gyermek, aki most nem hajlandó maszkot viselni, veszélyes mihaszna.”
Az ilyen és ehhez hasonló hangulatú üzenetek sokakat motiválhattak az együttműködésre – háború idején senki sem akarta, hogy lustának, naplopónak tartsák.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az együttműködési arány magas volt, a panaszok száma is az volt. A legtöbb kifogást a maszkok kényelmetlensége miatt emelték, illetve sokan a kereskedelmi forgalom csökkenésének okát látták bennük. Többször előfordult, hogy politikusok és más tisztségviselők maszk nélkül jelentek meg nyilvános helyeken, ami botrányokhoz vezetett.
A háború végével azonban ez a hangulat elmúlt – San Franciscóban még „Maszkellenes Liga” is alakult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap