Csak Sztálin tudta megállítani a kémek ászát, aki James Bond alakját ihlette

Háborús nyerészkedés a felderítés mellett

Reilly sosem bánt jól a pénzzel, és miután felesége örökségét elverte szerencsejátékon és más mulatságokon, egy bonyolult rubelhamisítási terv megvalósításához fogott, hogy fent tudja tartani magát. 1899-ben az Ohrana szagot fogott, így Reilly és Margaret Port Arthurba (ma: Talien, Kína), az Orosz Birodalom legnagyobb csendes-óceáni kikötőjébe menekült. Reilly itt a kereskedő Mojszej Akimovics Ginzburg alkalmazásába lépett, aki az oroszok szállítmányozója és általában háborús nyerészkedő volt. A következő négy évben Reilly helyzete ideálissá vált a régió viszonyainak és politikájának tanulmányozására. Ginsburgnak szintén megvolt a maga külön bejáratú hírszerzési hálózata, amelyhez valószínűleg Reilly is csatlakozott.

Reilly szerepe a japán flotta megdöbbentő Port Arthur-i győzelmében máig nem világos: Ian H. Nish „az orosz-japán háború egyik megoldatlan rejtélyeként” hivatkozik rá. Annyi bizonyos, hogy egy segítőjével együtt sikeresen ellopta az orosz védelmi terveket, és az orosz reflektorok titokzatos módon kialudtak, amikor a japán flotta 1904. február 8-án. Alig két hónappal később japán ágyútűz verte szét az orosz flotta maradékát, és megtörte a Birodalom jelenlétét Kínában. Körülbelül ugyanekkor Sidney Reilly ismét felszívódott.

Kémkedés az orosz forradalom ellen

Reilly 1918-ban tért vissza a kémszakmához, amikor megismerkedett Sir Mansfield Smith-Cumminggal, a legendás C-vel, aki a Titkos Hírszerző Szolgálat (Secret Intelligence Service), a ma MI6 néven ismert szervezet egyik első és legbefolyásosabb vezetője volt. Cumming alakja inspirálta Ian Fleming kémfőnökét, M-et. Az SIS azonban hivatásos tiszti rangot követelt meg Reillytól, aki feltételes hadnagyi rendfokozatot szerzett a Royal Flying Corps Canada (a Kanadai Királyi Légierő elődje) kötelékében, majd Londonba utazott.

Smith-Cumming feladata az orosz forradalom megzavarása volt, hogy „bölcsőjében megfojtsa azt”, ahogy Winston Churchill fogalmazott ugyanebben az évben. Bár a kémfőnök elismerte Reilly érdemeit, kételyei nem oszlottak el egészen. Első találkozásukkor, március 15-én így írt róla naplójában: „hajlandó számunkra Oroszországba utazni. Nagyon okos – nagyon kétes – járt ő mindenhol és csinált ő mindent… De el kell ismerjem, hogy nagy kockázat, mivel találkozni fog minden emberünkkel Vologdában, Kijevben, Moszkvában stb.”

Alig egy hónap múlva Reilly már Moszkvában szervezte az antibolsevik tevékenységet. Fegyveres felkelést tervezett szítani Lenin kormánya ellen, és Borisz Szavinkov korábbi helyettes minisztert akarta az ellenforradalmi kormány élére állítani. A terv korai véget ért, amikor egy fiatal nő megpróbálta agyonlőni Lenint. A titkosrendőrség kihasználta az alkalmat, és brutális megtorlásba kezdett, több ezer ellenforradalmi gyanúba keveredett embert lemészárolva. Amikor tervének híre eljutott a sajtóhoz, Reilly az összeesküvés fejének állították be, és távollétében halálra ítélték. Azonban mire a titkosrendőrség eljutott szentpétervári lakására, Reilly megintcsak eltűnt.

1. Ki volt Sidney Reilly, a „kémek ásza”?
2. Háborús nyerészkedés a felderítés mellett
3. Az Orosz Birodalom összeomlik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek