„Csak a kiváló elég jó” – így indult egy apró dán faluból világhódító útjára a LEGO

A LEGO diadalútja a Dánia közepén fekvő Billund faluból, egész pontosan Ole Kirk Christiansen szerény műhelyéből indult. Az 1891-ben született ácsmester ifjúkorában külföldön dolgozott, norvég feleségével 1916-ban vásárolták meg a billundi műhelyt és fatelepet.

Jóllehet ügyes mesterember volt, nehezen boldogult: 1924-ben a műhelyben játszó kisfiai tüzet okoztak, s az épület a házzal együtt porrá égett.

Christiansen nem adta fel, még nagyobb házat épített, s folytatta a munkát. A sorscsapások azonban még nem értek véget: felesége meghalt, magára maradt négy gyermekével, éppen akkor, amikor a nagy gazdasági válság hullámai elérték Dániát.

A helyi gazdák többsége a csőd szélére került, Christiansen a megrendelések elapadása miatt bútorok helyett olyan eszközöket kezdett készíteni, amelyeket vevői még megengedhettek maguknak: fűrészbakokat, létrákat, vasalódeszkákat és játékokat. (A fizetséget kezdetben természetben, legtöbbször élelmiszerben kapta.)

E játékok kezdetben nagyok és egyszerűek, de kifogástalan minőségűek voltak. A termékpalettán 1932-ben már 28-féle játék szerepelt, köztük hajó, kocsi, repülőgép és egy hatkerekű busz is.

Anyaguk helyben kivágott, majd két évig a szabadban, ezután három hétig kemencében szárított nyírfa volt, a kész játékokat többször csiszolták, és alapozás után háromszor festették át. Christiansen csak a legjobb minőséget volt hajlandó kiadni a kezéből, jelmondata így szólt: „Csak a kiváló elég jó.”

Termékeik nagyobb részét 1934-re már a játékok tették ki, ekkor érezte úgy, hogy vállalkozásának új, könnyen megjegyezhető nevet kell adnia.

Pályázatot hirdetett alkalmazottai között, de végül a saját maga által kitalált LEGO (a dán LEg GOdt – játssz jól összevonása) mellett döntött, nem tudva, hogy a szó latinul is értelmes, azt jelenti: összerakom, összeszerelem.

A LEGO cég 1935-ben kezdte árusítani a guruló, zsineggel vontatható, csőrét kitátó kacsát, amelyből mindössze 100 darab készült. A gyerekek kedvence volt a fajojó is, de a piac hamar telítődött.

Christiansen ezúttal is feltalálta magát: a jojókat kettévágta, és a játékkocsik kerekeként hasznosította. A vállalkozás számára 1936-ban az előző évi nyereségnek megfelelő összegből vett modern gépeket, s a beruházás kifizetődött, az üzlet egyre jövedelmezőbb lett.

A második világháború kitörése után, 1940-ben a németek megszállták Dániát, ami paradox módon előnyösnek bizonyult a LEGO számára: az importot betiltották, a fém és a gumi a hadiiparnak kellett, ezért nőtt a kereslet fajátékaik iránt.

1942-ben egy rövidzárlat következtében műhelye másodszor is leégett, de hitelből még nagyobb, 2300 négyzetméteres gyárat építtetett.

A háború után a „hozzáértők” tanácsai ellenére csillagászatinak számító összegért műanyag fröccsöntő gépet vásárolt, azzal számolva, hogy a fahiány miatt divatba jön az addig lenézett műanyag.

A géppel készített egy szétszedhető teherautót, majd miután 1947-ben szert tett a brit Kiddicraft cég által gyártott, egymáshoz kapcsolható műanyag játéktéglára, ezekkel kezdett kísérletezni.

A LEGO cég 1949-ben dobta piacra első műanyag játékait, amelyek 1953-ban kapták meg a LEGO Mursten, vagyis LEGO-téglák nevet. Az akkor harmincnégy éves Godtfred Christiansen, a LEGO ifjú ügyvezető igazgatója 1954-ben egy londoni bevásárlóközpont igazgatójával beszélgetett a játékpiacról.

Beszélgetőtársa a kreativitást és a rendszert hiányolta, s a “rendszer” szó szöget ütött Godtfred fejébe. Végül arra jutott, hogy a LEGO is lehetne „rendszer”, melynek alapjául a LEGO-tégla szolgálna.

1955-ben kezdték árusítani a Várostervező játékot, amely lehetővé tette, hogy a gyerekek a kockákból házakat, sőt egész várost építsenek.

A kockák minősége azonban még nem volt kifogástalan, ezért csak a finomítások után, 1958. január 28-án szabadalmaztatták a ma ismert LEGO-téglát, amelyet azóta is úgy gyártanak, hogy a fél évszázados darabok illeszkednek a ma készültekhez.

A téglák a tetejükön bütykösek, aljuk lyukas, s rendkívül pontosan kapcsolódnak. Az összerakásukhoz, szétszedésükhöz szükséges erőt is pontosan meghatározták, hogy az építmények ne eshessenek szét maguktól.

A LEGO varázsa abban rejlik, hogy egyszerű elemekből végtelen számú alakzat hozható létre, a kockák jelentős része Nyíregyházán készül, itt gyártják a világon forgalmazott valamennyi DUPLO játékot is.

A játéknagyhatalommá fejlődött, ma is családi tulajdonban álló LEGO 1968-ban nyitotta meg első élményparkját, a LEGOLAND az eredeti LEGO gyár mellett, Billundban épült fel.

Ezt követte a windsori Angliában, a carlsbadi az Egyesült Államokban, a günzburgi Németországban. A LEGO a világ tíz legnagyobb játékgyártójának egyike, 2016-ban több mint 75 milliárd színes LEGO-téglát adtak el.

A világ legnagyobb LEGO-modellje, egy teljes életnagyságú Csillagok háborúja űrvadászgép ötmillió kocka felhasználásával épült, sőt már a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson is raktak össze LEGO-játékot az asztronauták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”