„Csak a halott indián a jó indián” – 7 véres mészárlás az amerikai indiánok történelméből
2018. március 9. 10:31
Mióta csak az első európai telepesek az amerikai kontinensre tették lábukat, az összecsapások szinte mindennapossá váltak a vadont meghódítani igyekvő fehérek és a földjüket és hagyományos életvitelüket védelmezni próbáló indiánok között. Csak az Egyesült Államok kormánya mintegy 1500 háborúra, támadásra és portyára adott felhatalmazást az őslakos törzsekkel szemben. A gyakran kegyetlen vérengzésekbe torkolló ütközetek jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy a Kolumbusz érkezése idején még több millió főt számláló észak-amerikai indián lakosság a 19. század végére alig néhány százezerre zsugorodott.
Korábban
A gnadenhutteni mészárlás
Az amerikai függetlenségi háború éveiben az indiánok gyakran találták magukat két tűz között. Nem meglepő hát, hogy mind a brit, mind az amerikai oldalon is találkozhatunk indián fegyveresekkel a nyugati hadszíntéren. Nem volt ez másképp a delavár törzsek esetében sem, amelyek tagjai több alkalommal is fosztogatták az amerikai településeket.
A brit oldalon harcoló delavárok iránti érzett gyűlölet egyre fokozódott az amerikai telepesek körében, így került sor 1782 március 8-án arra a szomorú eseményre, amelyet csak gnadenhutteni mészárlás néven őrzött meg az emlékezet. Egy amerikai milícia, David Williamson vezetésével rátört egy, a mai Ohio állam területén élő, akkor már keresztény hitre áttért indián közösségre és egy szavazással őket tették felelőssé a korábbi fehér telepesek elleni indián támadásokért.
A milícia tagjai az elfogott indiánokat két faházhoz vezették, egyiket a nők, másikat pedig a férfiak számára kijelölve. A házakba párosával léptették be az embereket, ahol fakalapácsokkal eszméletlenre verték, majd fejszékkel megskalpolták őket. Összesen 96 indián (28 férfi, 29 nő és 39 gyermek) vesztette ekkor életét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kis híján a világűrben ragadt az első női űrhajós 18:05
- Kockázatos tervei rendre sikerre vitték Nelson admirálist a tengeri csatákban 16:05
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját 10:30
- Már az 500. kiállítást tartja a népszerű Nyitott Műhely 10:25
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora 09:50
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre 09:05
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap