2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

50 éve államosították a Szuezi-csatornát

2006. július 26. 12:30

A leghosszabb zsilip nélküli épített vízi út

A javítási munkák és az elsüllyedt hajók kiemelése után 1957 áprilisában nyitották meg ismét a csatornát, az övezetbe pedig ENSZ-csapatok vonultak be. Az 1967. június 5-én kitört hatnapos háborúban Izrael a Sínai-félszigetet lerohanva kijutott a Szuezi-csatornáig, amely így frontvonal - s a közlekedés számára ily módon használhatatlan - lett, számos hajó a csatornában rekedt. 1973-ban a Jóm kippur-háború alatt előbb az egyiptomi, majd az izraeli csapatok is átkeltek a csatornán. Az elaknásított, elsüllyedt hajóktól eltorlaszolt csatorna helyrehozatalának költségeit a kőolajtermelő arab államok és a vízi utat használó hatalmak biztosították. A nyolc éve ott veszteglő hajók kifutását 1975. májusában engedélyezték (némelyik már üzemképtelen volt).

Az 56-os válság napjaiban

Az ünnepélyes megnyitóra 1975. június 6-án került sor.
Egy ideig az Izraelbe tartó és onnan érkező hajók csak akkor haladhattak át, ha nem katonai jellegű szállítmányt vittek, a két ország közti 1979-es békeszerződés óta ilyen korlátozás nincs. A nemzetközi jog szerint a Szuezi-csatorna az egyiptomi terület integráns része, de afölött Egyiptom nem rendelkezhet korlátlanul. Megteheti intézkedéseit saját biztonságának, jogos érdekeinek védelmére, de a csatornát nem zárhatja el külföldi hajók elől - a csatorna semlegességét külön nemzetközi egyezmény szabályozza.

A megnyitó 1975. június 6-án

A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb
, egyben a leghosszabb zsilip nélküli épített vízi útja. Hossza 163 kilométer, mélysége 20 méter, szélessége 286 és 385 méter között változik. Jelenleg 15 méter merülésű hajók haladhatnak át rajta, de a tervek szerint öt év múlva már óriás tartályhajók is igénybe vehetik. Évente mintegy 15 ezer hajó kel át rajta 11-16 óra alatt, ami a világkereskedelem hajón bonyolított részének 7,5 százaléka. Az egyiptomi kézben lévő csatornatársaság az elmúlt időszakban három milliárd dollárt költött a fejlesztésre, igaz a bevételek egy évben tesznek ki ennyit, a vízi utat fokozatosan mélyítik és szélesítik. Bár a közel-keleti békefolyamat a versenyt is erősíti, a Szuezi-csatorna jövője biztos: Afrika megkerülése minden körülmények között jelentős többlettávolságot jelent.

(Múlt-kor/Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár