30 éve halt meg Csang Kaj-sek

1887. október 31-én született Ningpo mellett Csöcsiang (Zhejiang) tartományban, jómódú földműves-kereskedő családban. Katonának készült, 1906-ban a Paoting Katonai Akadémián, majd 1907-11 közt Japánban tanult. A japán hadseregben szolgálva, a mandzsu dinasztia megdöntését tervező honfitársai között lett köztársaság-párti és forradalmár. 1911-ben, a forradalom évében tért haza, részt vett a császárságot megdöntő harcokban. 1918-ban csatlakozott Szun Jat-szenhez (Sun Zhongshan), a Kuomintang (Nemzeti Párt) vezetőjéhez, aki egyesíteni akarta a hadurak által darabokra tépett országot. A Kuomintangot szovjet mintára szervezték meg, Szun Csangot is a Szovjetunióba küldte a Vörös Hadsereg és a szovjet intézményrendszer tanulmányozására. Hazatérte után a Kanton mellett létesített új katonai akadémia parancsnoka lett.

 

A Kuomintang ekkor még a kommunistákat is befogadta, és Kantonba számos szovjet tanácsadó érkezett. Szun Jat-szen 1925-ben bekövetkezett halála után kiéleződtek a kommunisták és a konzervatívok ellentétei. Csang a mérsékeltek vezetőjeként a hadsereg támogatásával gátolni próbálta a kommunista előretörést, de egyúttal megtartani a szovjet segítséget. 1925-ben a forradalmi hadsereg főparancsnoka lett, s nagy hadjáratot indított az északi hadurak ellen. 1927-ben véres puccsal leverte a kommunistákat, kizárta őket pártjából és felszámolta a szakszervezeteket. 1928-ban bevette Pekinget, az ország legnagyobb részét ellenőrzése alá vonta. Nankingban kormányt állított fel, majd majd a Nemzeti Tanács elnöke lett. Hatalmára a tartományurak és a kommunisták jelentettek veszélyt, akik vidéki bázisaikon saját hadsereget és kormányt alakítottak. Csang 1930-ban keresztény hitre tért nyugati kultúrájú, befolyásos családból származó második feleségének hatására.

 

1931-ben Japán megszállta Mandzsúriát, de Csang előbb a kommunistákat akarta leverni. A nemzeti egység céljából felelevenítette Konfuciusz kultuszát, s létrehozta az Új Élet Mozgalmat. 1934-ben büntetőhadjáratot indított a kínai Vörös Hadsereg ellen, de ez az ostromgyűrűből kitörve, a Hosszú menetelés során Észak-Kínába, Jünanba vonult vissza. 1936 végén Csangot saját katonái tartóztatták le, hogy kikényszerítsék a nemzeti egységfrontot. Az 1937-es japán támadás után szövetségre kényszerült a kommunistákkal, kormánya a japánok elől Csungkingba menekült.

A második világháború után a győztes nagyhatalmak igyekeztek koalíciós kormányzást kialakítani Kínában, de nem jártak sikerrel. A japán kapituláció után újrakezdődött a polgárháború a Kuomintang és a kommunisták közt, az utóbbiak maguk mellé tudták állítani a kisemmizett paraszti tömegeket. A harcokban a kezdeti sikerek után a Kuomintang alul maradt, 1949-ben Mao Ce-tung csapatai elfoglalták a szárazföldi Kínát és létrejött a Kínai Népköztársaság.

 

Csang Kaj-sek a Kuomintang megmaradt erőivel, kétmillió emberrel Tajvan szigetére szorult és ott építette ki politikai rendszerét. Rendkívüli állapotot hirdettek ki, amely megszakítás nélkül 1987-ig volt érvényben. Csang Tajvanban látta a Kínai Köztársaság jogutódját, az ENSZ-ben is Tajvan képviselte Kínát. A szigetet - amelynek elnöke lett - amerikai segítséggel modern gazdasággá, az egyik legfejlettebb ázsiai állammá tette. 1955-ben az Egyesült Államok garantálta Tajvan biztonságát, de amikor 1971-ben Mao Kínája és az Egyesült Államok - a "ping-pong diplomácia" révén - közeledni kezdtek egymáshoz, Kína képviseletét a világszervezetben a Kínai Népköztársaság vette át, majd 1979-ben az Egyesült Államok felvette a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel és szakított Tajvannal. Csang azonban ezt már nem érte meg, 1975. április 5-én meghalt Tajpejben.

 

Történelmi vereségének okai közt említik a kormányzati korrupciót, s hogy egyre kevésbé tudott alkalmazkodni a változásokhoz, többre becsülte a hűséget a hozzáértésnél. Nem volt hatékony elképzelése Kína jövőjéről. Miután megtisztította a Kuomintangot a kommunistáktól, egyre konzervatívabb úton haladt, nem vette figyelembe Kína parasztságának, a lakosság 90 százalékának érdekeit.

 

(Panoráma - Sajtóadatbank)