Lajstromba vették az 1990 előtti rendszer irányítóit

2005. március 24. 10:06

Az `1990 előtti létező szocializmus politikai döntéshozóiról és haszonélvezőiről` állított össze listát a Heti Válasz. A levéltári kiadványokból származó névsor az előző rendszer politikai tisztségviselői közül az 1980 és 1990 között az MSZMP országos és megyei vezetőit, valamint a Minisztertanács tagjait tartalmazza, akik ma is meghatározó gazdasági vagy politikai tisztségeket töltenek be.

A rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben sem született végleges válasz az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének megismerhetőségéről, átláthatóságáról szóló kérdésekre. A Heti Válasz listájának egyik forrása a Magyar Országos Levéltár kiadásában megjelent "Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei" című kötet, melynek szerzői Soós László és T. Varga György szerint a rendszerváltás előtti párttagság négy nagy tömbre oszlott: a hallgatag többség, az ortodox kommunisták, a reformkommunisták és a demokratikus szocialisták köreire.

A Heti Válasz listája

A lista összeállítói szerint az 1980 és 1990 között a párt- és állami szervezetek vezető pozícióit betöltőkről "okkal feltételezhető, hogy valamilyen szintű felelősséget viselnek a diktatúra működtetéséért". "A lajstrom összeállításakor a nyolcvanas évekre összpontosítunk, s egyes szereplőkről azt is feltárjuk, hogyan és - főként - miből élnek az első szabad választások tizenötödik évfordulóján" - olvasható a Heti Válasz összeállításában.

A hetilap honlapján közzétett "igazi lista" a rendszer működtetőit, a mechanizmus haszonélvezőit, az állambiztonsági szolgálatok munkájának megrendelőit vagy felhasználóit, a párt- és állami apparátus vezetőit kívánja számba venni. Elsőként az 1980 és 1990 közötti időszakban a MSZMP Központi és Politikai Bizottsága, a párt szakbizottságai tagjainak, megyei vezetőinek, valamint a minisztériumok felső vezetőinek nevét közlik.

"A rendszerváltás előtt Magyarországon nem volt jogállam, ezért a titkosszolgálatok működése nem lehetett jogállami" - mondta ki 2002-ben az ügynökmúlt feltárásának lehetőségét Sólyom László alkotmánybíró vezetésével vizsgáló szakértői bizottság.

Az ügynöklisták sorát a Political Capital nyitotta meg 2005. februárban, amikor honlapján közzétette 19 ember nevét, akik együttműködtek az állambiztonsági szolgálattal. A lajstrom nem tartalmazott meglepetéseket, hiszen tudományos közleményekből vagy a közéleti sajtóból már ismerni lehetett e neveket. Március elején a magát Szakértő 90-nek nevező ismeretlen tett közzé egy 219 nevet tartalmazó listát az interneten, azt állítva: ez a lista megegyezik azzal a névsorral, amelyet 1990-ben Németh Miklós egykori miniszterelnök adott át utódjának, Antall Józsefnek. Harmadikként a hvg.hu jelentette meg az egykori állambiztonsági tisztek listáját, bemutatva, hogy a III/III. Csoportfőnökség direkt vonalakkal rendelkezett a minisztériumokhoz és a bírósághoz is.

Legutóbb az 56-os Intézet az ügynökkérdés történettudományi vizsgálatának elősegítésére indított tartalomszolgáltatást. A Rainer M. János és M. Topits Judit által szerkesztett és folyamatosan frissített dosszié a történeti kutatások eddigi eredményeit adja közre, adalékokat szolgáltatva egy majdani összegző tanulmányhoz és szempontokat a mai vita megértéséhez.

A történészek szerint a listázás helyett az 1945-1990 közötti állambiztonsági szolgálatok hivatásos, nyílt és titkos állományú tagjainak, hálózati személyeinek, továbbá egyéb segítő kapcsolatainak vizsgálatát kell elvégezni, mielőbb feltárva a tudományos megismerés szempontjait és új kérdéseit. Ha van véleménye, itt írja meg!