Légiháború Magyarországon
2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Hatvan esztendeje annak, hogy a Szövetséges hadászati légierő megkezdte hazánk bombázását.
Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte
| ||||||
A "FRANTIC" hadművelet során (1944. június 2. - szeptember 19.) 600 támadó gép főcsoportosítása Debrecent bombázta. A jobb szárny Nagyváradot, Kolozsvárt, Szegedet, Balmazújvárost, a balszárny pedig Szolnokot és Miskolcot támadta, mégpedig zavartalanul, mivel Szolnok és Miskolc kivételével egyetlen hatékony légvédelmi löveg nem védte a magyar városokat.
A főváros elleni legnagyobb bombatámadás az 1944. július 2-ai volt. A bevetési parancsban meghatározott célpontok: az almásfüzítő-i kőolaj-finomító, a szolnoki vasúti híd különleges irányított bombákkal (nem találták el), a Weis Manfréd Művek és a Shell Olajfinomító, a dunaparti, a rákosrendezői és a nyugati rendező pályaudvarok voltak. A támadó kötelékek rendkívül heves vadász elhárítással és légvédelmi tűzzel találkoztak. A légvédelem hatékonysága megzavarta a pontos célzást, ezért a hadművelet folyamán 5269 polgári lakos vesztette életét.
Figyelemre méltó tapasztalat, amely a légoltalmi intézkedések hatékonyságát és szükségességét húzza alá: amíg a főváros belső kerületeiben, ahonnan nem telepítették ki a lakosságot, 310-en haltak meg, míg a kitelepített lakosságú kerületi részeken csak 15-en, Csepelen pedig egyetlen halott sem volt.
Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte: csak szeptember 1-e és 20-a között 10 nagy erejű bombatámadás érte a fővárost. Elsősorban vasúti hídjait és rendező pályaudvarait bombázták: szeptember 17, 18. nappal, 18, 19 éjszaka, 20 nappal, 20. 21 éjszaka. Ez utóbbi egyébként a szovjet távolsági bombázók első nagy erejű bombatámadása volt Budapest ellen. Ezután lelassult az ütem, várták Magyarország kiugrását.
A főváros bombázását a Vörös Hadsereg légiereje vette át. A Szövetségesek az erőkifejtést a Dunántúlra és a Felvidékre helyezték át, utolsó jelentősebb bombatámadásuk 1945. március 4-én Sopront, 27-én Szombathely vasútállomásait, illetve repterét érték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A keleti táblás játékok világába is elkalauzolja az érdeklődőket az idei PONT fesztivál 11:20
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot 08:20
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak tegnap
- Lincoln elnök második beiktatásán vehettek részt először színes bőrű vendégek tegnap
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága tegnap
- Színházi előadások mellett bűntények helyszíne is volt a legendás Hungária Fürdő tegnap
- Nemcsak az érdek, hanem a szerelem is erősítette Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc házasságát tegnap
- Fogolytársaival memorizáltatta legjobban sikerült verseit Recsken Faludy György tegnap