Borisz Paszternak
2010. január 10. 10:19
(1890-1960)
Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas orosz költő, író, a Doktor Zsivágó című világhírű regény szerzője 1890. február 10-én, egy moszkvai művész-értelmiségi családba született. Gyerekként a képzőművészetek iránt érdeklődött, kamaszként zenésznek készült, végül a moszkvai, majd a marburgi egyetemen hallgatott történelmet és filozófiát. Közben verseket írt, kezdetben a szimbolizmus ragadta magával, majd a futuristákhoz csatlakozott.
Az első világháború idején, minthogy a katonai szolgálatra egészségi okokból alkalmatlan volt, egy uráli vegyi üzemben dolgozott. A forradalom után a szovjet oktatásügyi népbiztosság könyvtárában kapott állást. 1922-ben jelent meg a forradalom ideje alatt keletkezett verseinek gyűjteménye Nővérem, az élet címmel, s ettől kezdve lett igazán népszerű és elismert költő. A húszas években megjelent műveiben a történelmi tematika, s egyre inkább a próza felé orientálódott.
A harmincas évek első felében még elismerték, 1934-ben az Írószövetség megalakulásakor Buharin a szovjet költők élvonalába sorolta, 1935-ben az antifasiszta írók párizsi kongresszusán a hivatalos küldöttség tagja volt. 1936-ban azonban több sajtótámadás érte költészetét, amiért az eltért a szocialista realizmus és a pártos költészet normáitól. Paszternak ezt követően bezárkózott, fordításokon dolgozott. 1943-ban ismét kötete jelent meg, a világháború idején irodalmi esteket tartott a katonáknak.
1945 után tíz évig írta az addigi életművét összegző, a tolsztoji, turgenyevi hagyományokat folytató Doktor Zsivágó című nagyregényt. Alkotása 1903-tól 1929-ig követi a főhős történetét, aki tipikus orosz értelmiségi, egyszerre orvos és költő, a test és a lélek bajainak gyógyítója. (A műből 1965-ben film is készült Omar Shariffal a főszerepben.)
A kéziratot Paszternak 1956-ban elküldte a Novij Mir című folyóiratnak, de visszautasították azzal az indoklással, hogy "rágalmazó módon ábrázolja az Októberi Forradalmat, a forradalmárokat és a Szovjetunió társadalmi rendszerét". A kéziratot ezután egyik olasz ismerőse csempészte ki Olaszországba, ahol az 1957-ben előbb olasz, majd orosz nyelven is megjelent. Egy év múlva már 18 nyelvre fordították le, s a Svéd Akadémia abban az évben az írónak ítélte a Nobel-díjat.
A döntést követően a Szovjetunióban rágalomhadjárat indult Paszternak ellen, akit a szovjet rendszer és a nép árulójának kiáltottak ki. Ő ezek után nem tehetett mást, a svéd akadémia elnökének írt táviratában lemondott a díjról. Helyzetén igazából ez sem változtatott: az Írószövetségből kizárták, megfosztották megélhetésétől, kiutasítását követelték. Végül nyílt levélben fordult Hruscsov pártfőtitkárhoz, kifejtve, hogy hazájának elhagyása a halállal volna egyenlő számára. Így végül maradhatott, ám ettől kezdve a rákkal és szívbajjal küszködve, visszavonultan élt peregyelkinói otthonában, egészen 1960. május 30-án bekövetkezett haláláig.
A hosszú elhallgatás után 1987-ben a Szovjet Írószövetség posztumusz visszafogadta tagjai közé, s megindult teljes rehabilitációja. 1989-ben a svéd akadémia törölte az írónak a Nobel-díjra vonatkozó elutasítását, s a díjat ünnepélyes keretek között átadták fiának, Jevgenyij Boriszovicsnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap