35 éve halt meg Bertrand Russell
2005. február 3. 10:20
35 éve, 1970. február 3-án halt meg a walesi Penrhyndeudraeth-ben Bertrand Russell, Kingston III. earlje, Nobel-díjas angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség.
1872. május 18-án született a monmouthshire-i Trelleckben, haladó gondolkodású főnemesi családban. Nagyapja kétszer volt Anglia kormányfője, apja liberális célokért lépett fel. Szüleit fiatalon elvesztette, nagyszüleinél élt, s házitanítók nevelték. 11 évesen kételkedni kezdett a vallásban, neveltetésén szkeptikus gondolkodása túllépett. Két dolgot fogadott el: a tapasztalat terén a logikai bizonyosság nem érhető el, s a geometria axiómái sem bizonyíthatók. Eukleidész világába bátyja vezette be, matematikai érdeklődése egyre erősödött, filozófiai munkásságát is ekkori élményei határozták meg. 1890-től a cambridge-i Trinity College-ben matematikát és filozófiát tanult. 1894-ben diplomázott, majd a párizsi angol nagykövetségen lett attasé, ám a diplomáciai pálya nem vonzotta. Két évig nem-eukleidészi geometriát tanított Amerikában, majd Németországban közgazdaságtant hallgatott, s megismerkedett a marxizmussal is, melyet már 1896-as, német szociáldemokráciáról írt könyvében bírált. Tanulmány a geometria alapjairól című műve nyomán Cambridge-ben előadó lett. 1898-ban az idealizmus ellen fordult, s élete végéig empirista és pozitivista maradt.
Analitikus filozófiája a 20. század egészében érvényesült, atomizmusára tanítványa, Wittgenstein munkássága is visszahatott. Russell a 20-as években fizikai, erkölcsi és nevelési témákról írt népszerűsítő munkákat. Szellemes művei erkölcsi, politikai, eszmei radikalizmusát s baloldaliságát tükrözik. 1927-ben kísérleti iskolát alapított Petersfieldnél, ezt később elvált felesége vezette. Pacifistaként támogatta az 1938-as müncheni döntést, a háború kitörése után Hitler legyőzését mindennél fontosabbnak tartotta. 1938-39-ben az Egyesült Államokban tanított, professzori kinevezését a bíróság azzal törölte, hogy szexuális szabadosságot hirdet. Ezután a Barnes-alapítványnál tanított 1943-ig, majd újra Cambridge-ben lett tanár.
1945-ben megjelent könyve, A nyugati filozófia története és fellépései a BBC műsoraiban igen népszerűvé tették, ismertségét csak fokozta 1949-ben kapott Érdemrendje és 1950-es irodalmi Nobel-díja. Ekkor fordult érdeklődése a nemzetközi politika felé. Elítélte az 1954-es Bikini-szigeteki hidrogénbomba-robbantást, Einsteinnel és más Nobel-díjasokkal közzétett nyilatkozata a Kelet és Nyugat tudósait közös tanácskozásra hívta. Ebből lett a Pugwash-mozgalom, melynek elnökévé 1957-ben Russellt választották. 1958-ban állt az atomleszerelést követelők élére, 1960-ban létrehozta a Százak bizottságát, polgári engedetlenségre buzdított, majd tömeges ülősztrájkot vezetett. Ezért két hónapra ítélték, de betegsége miatt csak hét napot ült le. Utolsó éveiben az Egyesült Államok vietnami politikáját bírálta, Sartre-ral és másokkal összehívta a Háborús Bűnök Nemzetközi Bíróságát a vietnami atrocitások ügyében. A hatvanas évek végén adta ki három kötetben nagysikerű Önéletrajzát. 1970. február 3-án halt meg a walesi Penrhyndeudraeth-ben.
Russell a 20. század legnagyobb hatású gondolkodóinak egyike, több mint 40 kötete jelent meg a filozófia, matematika, szociológia, etika, oktatás, történelem, vallás és politika területén, s személye jelentőségét fokozza a tetteit átható humanitárius elkötelezettség.
(MTI - Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.