Grafológusok elemezték az angol történelem nagyjainak kézírását

Brit  grafológusok egy nemrég lefolytatott vizsgálat során politikusok, uralkodók és értelmiségiek kézírását elemezték a Nemzeti Levéltár dokumentumain. Ezek közt találhatók Karl Marx 1874-es honosítási papírjai, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin válásáról szóló végzés, illetve Winston Churchill Henry Trumannak küldött távirata. 

Az elemzett dokumentumokat a Nemzeti Levéltár London délnyugati részén található  Kew-i épületében a "Movers and Shakers: Geoffrey Chaucer to Elton John" című kiállításon mutatják be. A kiállítást szervezőSue Laurence szerint "A látogatók dokumentumok, kéziratok és tárgyak segítségével tanulhatnak a brit történelemről és annak formálóiról. A kézírások elemzése pedig érdekes betekintést kínál történelmünk mozgatóinak és felrázóinak személyiségébe."

Bár az elemzés során a szakértők nem tudták, kinek a kézírását elemzik, az eredmények többnyire megerősítették a híres személyiségekről kialakult korábbi képünket. Grafológusok szerint Churchill apró, kapkodó írása azt mutatja, hogy a háborús miniszterelnök akaratos volt, és nem nagyon szeretett a szabályok szerint élni. Charles Dickens, a David Copperfield és a Twist Olivér című regények szerzője nagy betűkkel és gazdag aláhúzásokkal ékesített írása kifejezte a szerző magának tulajdonított fontosságát. Karl Marx, az 1848-as Kommunista Kiáltvány társszerzője sokszor egybeírta a szavakat, ami a kézírás elemzői szerint arról tanúskodik, hogy többnyire a saját útját járja, nem nagyon érdekli mások véleménye. 

VIII. Henrik vastag de szellős kézírása azt mutatja, hogy az uralkodó szeretett a figyelem középpontjába kerülni, és gondtalanul élt. Lánya, I. Erzsébet a másik végletet jelenti, mert bár önmagát "függetlennek, elfogulatlannak és fegyelmezettnek" tartotta, írása türelmetlenségre, haragra és kapkodásra utal. Az elemzés során külön szempontot jelentett, hogy milyen a betűk mérete, milyen erősen nyomta meg a papírt, mennyi helyet hagyott a szavak között, milyen egyenesen írt, és hogy kötötte össze a betűket.

A grafológia szerint a nagy betűk, akárcsak a beszédben a hangerő, azt mutatják, hogy az illető nagyon szeretné felhívni magára a figyelmet, míg a dőlt betűs írás együttérzésre és érzelmekre utal. A szavak közti nagy terek a szerző elkülönülésivágyára utalnak, míg a folytonosan összekötött írás logikus, egyedülálló elmét és szorgalmat jelent. Az egyenes írásra való készség az író belső egyensúlyát jelzi, míg az írás egyenetlen vonalvezetése hangulatváltozásokat és szélsőséges viselkedést takarhat.

Diane Simpson, a Nemzeti Levéltár kutatási programjában résztvevő kézírás-szakértő szerint a grafológia életre kelti a történelmet. "Churchill lenyűgöző személyiség volt, írása Kleopátra kézírásához hasonlít: apró, gyors és nem igazán olvasható.  olyan mintha azt közvetítené: ha tudni szeretnék, mit mondok, dolgozzanak meg érte. Ez az írásnak egy különösen lázadó fajtája."

Marx szintén érdekes mert honosítási papírjait "Carl" néven írta alá, hogy a neve ne tűnjön annyira idegennek. Írása alapján ítélkező, bonyolult személyiségnek látszik, aki saját útját járja. 

"Minden kézírás a gondolatok szárnyalása és a betűvetés közötti sebességkülönbség kompromisszumából születik. . Az grafológiai elemzés során leginkább az adott személyiség kompromisszumkészsége, vagyis az írás szabályainak sajátságos újraértelmezése érdekes ".

Andrew Roberts történész (a Hitler and Churchill: Secrets of Leadership című könyv szerzője) szerint a grafológia korántsem kínál megfelelő betekintést a múltba. "Ötletem sincs, hogy a közhelyeken túl mit is mondhat a grafológia, legfeljebb a tenyérjóslással vagy a telepátiával egyenlő. Elég hihetetlen lenne, ha már jól ismert történelmi figurákról bármi kiderülhetne, amit még nem tudtunk róluk."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról