2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az egyiptomi-izraeli különbéke évfordulója

2004. március 26. 09:04

Huszonöt évvel ezelőtt írták alá az egyiptomi-izraeli különbéke-szerződést Washingtonban, melynek értelmében Egyiptom elismerte a zsidó államot, Izrael pedig kivonult a megszállva tartott Sinai-félszigetről.

Korábban

Vita Jeruzsálem régészeti értékeiről
A jeruzsálemi Templom-hegyen jelenleg a muszlimok végeznek helyreállítási munkálatokat. Eilat Mazar izraeli régész szerint az építkezések veszélyeztetik az ókori zsidó emlékeket.

Egy békétlenséget szülő béke

Anwar Szadat, Jimmy Carter
és Menachem Begin a Fehér Ház előtt
Huszonöt évvel ezelőtt, 1979. március 26-án írták alá az egyiptomi-izraeli különbéke-szerződést Washingtonban. Az 1978. szeptember 17-én Camp Davidben aláírt egyiptomi-izraeli megállapodások alapján létrejött szerződés lényege, hogy Egyiptom elismeri Izrael Államot, azzal gazdasági és politikai kapcsolatokat létesít. Viszonzásul Izrael három éven belül kivonul az 1976-ban Egyiptomtól elfoglalt Sinai-félszigetről. Az egyezmény más vitás kérdésekről nem rendelkezett, bár a palesztinoknak kis mértékű önrendelkezést biztosított. 1978-ban Szadat elnököt es Begin miniszterelnököt a camp davidi eredményekért közösen jelölték a Nobel-békedíjra.

A washingtoni Fehér Ház zöld gyepén tartott ceremóniát a televízió élőben közvetítette. A két fél erős kézfogással pecsételte meg a megállapodást, Jimmy Carter amerikai elnök pedig szélesen mosolygott a háttérben. Anwar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök egyaránt "történelmi fordulópontnak" értékelte az eseményt, Szadat egyenesen "a csodát véghezvivő embernek" nevezte Cartert. "Túlzás nélkül állíthatom," - nyilatkozta az egyiptomi elnök - "hogy Carter úr korunk egyik legnagyobb tettét hajtotta végre." Az amerikai elnök óvatosabban fogalmazott, mikor azt mondta: "Mindössze az első lépést tettük meg egy hosszú és rögös úton. Nem szabad lekicsinyelnünk a még előttünk álló nehézségeket". A két háborús fél között még csakugyan súlyos ellentétek feszültek, és még a ceremóniát követő beszédeikben is kitértek rá: rengeteget kell még dolgozniuk a helyzet normalizálásáért. Begin leszögezte: Jeruzsálem városát soha nem szabad megosztani; Szadat elnök pedig őszintén és nyíltan beszélt a palesztin autonómia érzékeny kérdéséről.

A békekötés hírére elkeseredett és agresszív tömegtüntetések törtek ki szerte az arab világban. Kuvaitban a tömeg megtámadta az egyiptomi nagykövetséget, a Keleti Parton pedig összetűzésekre került sor. A Palesztin Felszabadítási Front vezetője, Jasszer Arafat egy nyugat-bejrúti tömeggyűlésen azt kiáltozta: "Írjanak csak alá, amit akarnak. A hazug békék úgysem tartanak sokáig." Arafat az egyiptomi nép elárulásával vádolta Szadatot, és a kivégzésével fenyegetőzött.

A megállapodás mérsékeltebb ellenzői - Huszein jordán király, Asszad szíriai elnök és Hasszen al Bakr iraki elnök - tanácskozás összehívását sürgették, amelyen a különbéke ellenzői kialakíthatnák közös álláspontjukat. Az Arab Liga bejelentette: valószínű, hogy Egyiptomot kizárják az arab országok szervezetéből. A szimbolikus gesztussal az arab országok Egyiptom különutas, Izraellel szembeni engedékeny politikáját akarták büntetni.

A nyugat-európai reakciók viszont legfeljebb közömbösnek voltak mondhatók. Az Európai Közösség kilenc tagja által kibocsátott közlemény mindössze elismerte és dicsérte Szadat elnök és Begin miniszterelnök erőfeszítéseit és békére irányuló politikáját. A közlemény folytatása viszont felháborította az izraeli politikusokat, hiszen az európai vezetők leszögezték: csak az jelenthet igazi megoldást, ha a palesztin nép saját hazát kap a zsidó államtól.

A békeszerződés ellen mindkét fél szélsőségesei elszánt harcba kezdtek. A Sinai-félszigeti izraeli csapatkivonás utolsó szakaszában zsidó telepesek súlyos harcokat kezdeményeztek egyiptomi katonákkal, az egyiptomi szélsőségesek pedig 1981-ben egy katonai díszszemlén elkövetett vérengzésben meggyilkolták Anwar Szadat elnököt. Az utolsó izraeli katona 1982-ben hagyta el a Sinai-félszigetet, ám alig két hónappal később a zsidó állam lerohanta Libanont. A közel-keleti helyzetben érdemi előrelépés az oslói békefolyamat 1993-as elindulásáig nem is történt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár