A halottak titkai: utazás Einstein koponyájába
2004. december 1. 11:11
Albert Einstein - a történelem egyik legzseniálisabb elméje - 1955-ben hunyt el. A tudósok 50 évvel később most azt tűzték ki célul, hogy közelebbről is megvizsgálják az agyát.
1955 áprilisa, Princeton, New Jersey. Rövidesen leáll az idegsejtek működése, melyek Albert Einstein agyát kora egyik legkiválóbb elméjévé tették. 76 éves, amikor utolsó jegyzeteit veti papírra. Utolsó szavait anyanyelvén, németül mormolja. Majd békésen jobblétre szenderül. Otto Nathan, aki barátja és végrendeletének végrehajtója volt, a hamvasztásra egybehívta a közeli rokonokat és ismerősöket. Miközben gyászolják, a család egyetlen tagja sem veszi észre, hogy a koporsóban fekvő holttestet megcsonkították. Einstein halála és a hamvasztása között kevesebb, mint 24 óra telt el. Ez idő alatt azonban eltűnt a test egy része... Egy szerve hiányzott. Valaki ellopta Einstein agyát.
A két kutató Einstein |
Nem volt nyilvánvaló, hogy Einstein arra hivatott, hogy majdan nagy fizikus váljék belőle. Gyermekkorában a zene és nem a fizika volt a szenvedélye. Egy geometriakönyv azonban fordulatot hozott Einstein életébe. A világegyetemet számokon keresztül is meg lehetett hódítani. Életének fő műve az univerzum zenéjét vezényli. Einstein munkássága örökre megváltoztatta a térről és időről alkotott felfogásunkat. Minden idők leghíresebb egyenletében foglalta össze az energia, a fénysebesség és a tömeg viszonyát. Vajon mitől vált Einstein agya olyan kivételessé?
Albert Einstein szabadalmi hivatali szakértőként dolgozott. Egyhangú munkája mellett bőven volt ideje gondolkodni. Einstein unalma fordulatot hozott a világba. Miközben vonattal hazafelé tartott, visszanézett egy toronyórára. Egy gyermeteg gondolat villant át az agyán. Elképzelte, hogy a vonata fénysebességgel távolodik a toronytól. Akkor vajon mit látna az órából? A fénysebesség mindig ugyanakkora. Gyorsan rájött, hogy úgy tűnne, mintha megállt volna az óra, hiszen a fénysebesség nem érné utol a vonatot. A vonaton viszont a saját órája normálisan mutatná az időt. Einstein óriási felfedezést tett, az idő múlásának ütemét szerte a világegyetemben befolyásolhatja, hogy mi milyen sebességgel mozgunk. Minden egyes személy időről alkotott fogalma attól függ, hogy épp hol tartózkodik az univerzumban. Ezzel megszületett a relativitáselmélet.
Az 1600-as évek és Sir Isaac Newton óta a világegyetem fizikája biztosnak és megalapozottnak tűnt. Einstein azonban 1905-ben három olyan közleményt publikált, melyek forradalmian új látomást festettek az univerzumról. Albert Einstein eszméi azonban nem leltek értő közönségre. A fizikusok világa nem vett tudomást a cikkeiről, így Einstein nem részesült hírnévben és a lelkes fogadtatásban, mindössze egy köszönetnyilvánítást kapott. Teltek-múltak a hónapok... Majd 1906-ban reménysugár csillant meg a látóhatáron, egy levél formájában. Igaz, mindössze egyetlen levél, de a kor legjelentősebb fizikusa, Max Planck tollából... Planck olvasta Einstein relativitásról írt elméletét és felismerte ennek óriási jelentőségét. A világ már soha többé nem lehetett ugyanaz, mint korábban hitték.
Einstein agya |
Einstein agyának eltávolítása után Dr. Harveyra erős nyomás nehezedett. Ezekben a hetekben számos tudós vetélkedett a lehetőségért, de ő megmakacsolta magát. Csakis ő, és senki más nem őrködhet a tudomány legnagyobb elméje felett. Az ötvenes években az agykutatás felkapott módszere az agy mikroszkópos vizsgálata volt. Einstein agyát 240 szeletre vágta, valamennyit felcímkézte, celloidinbe ágyazta és alkoholban konzerválta. A kiemelkedő tudósok közül néhány kiválasztott kapott Harvey döntő jelentőségű mintáiból. Vajon a zsenialitás a szürkeállományban lapult? Ha a neurológia e "szent Grál"-ja napvilágra kerülne, Harvey is tisztázhatná magát. Úgy tekintenének rá, mint akinek gyors cselekvése az egész emberiség számára megmentette az agyat... Vajon hogy állna hozzá a tudomány napjainkban?
A film vetítési időpontjai: December 6., 21.00, 0.00, december 10., 22.00, 1.00, december 11., 20.00, december 12., 19.00, december 13., 9.00, 14.00, december 19., 12.00, december 25., 16.00 és december 26., 23.00
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap