A fővárosi peremkerületek temetői

Óbudai temető

Bibó István sírja

Észak-Buda legnagyobb, és jószerivel egyetlen köztemetője az Új óbudai köztemető. A főváros 1905-ben határozta el, hogy Óbudán új köztemetőt létesít, ezt a tervet a közgyűlés a következő év elején fogadta el. Hosszas alkudozások után a főváros a Törökkő-dűlőben vétel és telekcserék útján 1908 őszéig 79 387 négyszögöl területet szerzett hármas felosztásra: a köztemető, a felekezet nélküliek, és a zsidó temető részére. 1910. Február 1.-jén meg is nyitották a temetőt. Azóta épült új ravatalozó is (az ún. Főnix-terem, 1999-ben építették a BTIRT fennállásának kilencvenedik évfordulójára). A közgyűlés 1912 augusztusában 40 kisebb, és 7 nagyobb sírbolt építéséről határozott. Az újonnan létrejött temetőbe került jó néhány sírkő a megszűnt óbudai temetőkből, így az újlakiból is, amelynek német nyelvű sírkövei a ravatalozó közelében találhatók. A kezdeti hármas felosztás ellenére a zsidó temető csak 1922-ben nyílt meg. Bővítésére nincs lehetőség, mert a köztemető teljesen körbefogja. 1931-ben épült a bejáratnál lévő Feltámadt Üdvözítő Temetőkápolna. Stílusában a román és a gótikus stílusjegyek egyaránt felfedezhetők, az egyhajós kápolnában kis orgonakarzat is található. A festett üvegablakokat Palka József készítette, több üvegablak neves óbudai családok megrendelésére készült, főleg Árpád-házi szenteket ábrázolnak. A II. világháború során az Óbudai temető kapuzati épülete megsérült, a felszerelési tárgyakat ellopták. A károk helyreállítása óta azonban zavartalan a temető működése. Mai területe 25,4 ha, elrendezése teljesen egyedi: köröndökbe torkolló háromszög alakú parcellákat találhatunk itt. 

Sinkovits Imre sírja

Neves halottakat főként a világháború után temettek Óbudára, előtte ugyanolyan csendes köztemető volt, mint a mai külvárosi temetők többsége. Az első itteni halottak közé tartozik Rokken Imre, a Legnanóban elhunyt válogatott labdarúgó, vagy szerszámgépgyártásunk úttörője, Bohacek Ottokár. Áttemetéssel került ide Görgey István, a híres hadvezér Görgey Artúr öccse, amit a Kerepesi temetőben az 50-es évek elején lezjlott átrendezések, sírfelszámolások tettek szükségessé. Hasonló körülmények között került ide a Fiumei úti sírkertből Blaschnek Hugó tűzoltóparancsnok. Ugyanebben az időszakban temették ide Damkó József szobrászművészt, aki elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét, Kállai Ernő műkritikust, és Zsembery Gyula kormányfőtanácsost, a Magyar Turista Szövetség másodelnökét. A 60-as években bővítették először a temetőt. Ekkor temették ide Artner Edgár egyháztörténészt, akinek sírja mára veszélyben van, ugyanis lejárt a bérleti ideje, majd pedig Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgót. A 70-es évek elején temették ide Alszeghy Zsolt irodalomtörténészt, később Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázót és Schoen Arnoldot, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatóját. Az évtized végén kerültek ide Haynal Imre orvosprofesszor, Dévai Hédi színésznő, Andor Ilona zenepedagógus, Thurzó Gábor író, és a magyar politikaelmélet- és filozófia egyik legnagyobb hatású teoretikusa, Bibó István. Vörösmárvány síremléke a 16-os parcellában található, a közelébe temették 2001-ben a Nagy Imre-kormány sajtófőnökét, az 56-os emigráció egyik vezéralakját, Vásárhelyi Miklóst is. A 44-es parcellába kerültek a felszámolt Csillaghegyi temető halottai, 2002-ben állított emlékművük egy nagyfeszültségű villanyoszlop tövében található, a szovjet parcella közelében. A 80-as években temették ide Szemes Mari színésznőt, az autóbalesetben elhunyt egykori válogatott teniszezőt, Püski Ottót, az Állatkert igazgatóját, Anghy Csabát az avantgárd egyik úttörőjét, a festőművész Ráfael Győzőt, Kislégi Kálmán vízilabdázót, és Hlatky László színészt, aki Kibédi Ervinnel újjáélesztette a "Hacsek és Sajó" duót. A nyolcvanas években temették még ide Szittya Károlyt, a temető másik olimpiai bajnok vízilabdázóját, Tulipán Mihály és Vilezsál Oszkár labdarúgókat, és Mödlinger Gusztávot, a chronobiológia hazai úttörőjét. 1987-ben létesült az első hant nélküli parcella.
A sok híres halott ellenére azonban a temető megmaradt csendes, külvárosi sírkertnek. Pedig a Farkasréti temetővel szemben is kivívott annyi helyzeti előnyt, hogy a budai oldalon egyedül itt van szóróparcella, amely a 90-es években létesült. A szóróparcellában azonban a többi temetővel szemben itt csak egy ismert ember hamvait szórták szét. Ez az esemény idén történt, azonban annyira szupertitkosra sikeredett, hogy egykori MSZMP-tagok közül se tudtak róla sokan: itt szórták szét Fock Jenő exminiszterelnök hamvait.  

Hidegkuti Nándor sírja

A 90-es években temették ide Bieber Károly iparművészt, a kovácsoltvas nagy hírű mesterét, Káldi Nóra színésznőt, Hajnóczy Gyula építészettörténészt, később pedig Bajnok Zsolt újságírót, akit a kommunista rendszer szektás irányvonalának volt képviselője a Magyar Hírlapnál, Schöck Ottót a Metró együttes alapító tagját, és az olimpiai bajnok kajakost, Parti Jánost. Ennek az évtizednek a végén építettek közvetlenül a kapu közelébe egy új központi kegyhelyet (a régi picit messzebb található, nagyméretű kőfeszület jelzi a körönd közepén).
2000 után sem csökkent a temető népszerűsége. 2001-ben temették ide Sinkovits Imrét, a nemzet színészét, és Hidegkuti Nándort, az Aranycsapat tagját. 2002-ben újabb neves labdarúgót temettek ide, mégpedig Mátrai Sándort, őt követően pedig Zsille Zoltán szociológust, és a pesti kabaré egykori sztárját, a Franciaországba emigrált Lugosi Györgyöt.  2003-ban pedig itt lelt végső nyugalomra Kósa Károly, a kubai labdarúgó válogatott egykori szövetségi kapitánya, a havannai TF edzőképzésének egyik vezetője. Szintén ekkor temették ide Jüling Rudolf, kajak-, és kenuépítőt, aki olyan világbajnokoknak készített hajókat és falapátokat, mint például Varga Ferenc, Hajba Antal, és Bakó Zoltán, valamint Perjés Géza történészt, Csűrös János ezredest és egyetemi tanárt.

Az Óbudai temető a külvárosi temetők közül a leggazdagabb művészi síremlékekben. A fősétány mellett találhatók a Haszmann-, Lischka-, Král-, és Lenz családok sírboltjai, amelyek a temető legszebb síremlékei közé tartoznak. Említendő még az istenszobros Lieb-, a Washüttl-, a Medgyesi-, a Wels-, és a domborműves Maloschik sír is. Impozáns alkotás még Vera Ilona táncművész sírszobra. A két világháború közötti időszakot idézi a 42-es parcellában látható szobor (cserkészfiú istenszoborral), azt azonban jelenleg nem lehet kideríteni, kinek a sírját díszíti, a felirat lekopott. Több, a Szervátiusz család műveire emlékeztető fejfát is találhatunk a temetőben, ezek mind a Záborszky-családhoz kötődnek (például Záborszky Anna és Jenő sírja). Érdekes Záborszky Kálmánné Gubiano Mária síremléke is, amelyen a zenét, és a tanítást megjelenítő domborműveket láthatunk. És persze nem felejthetjük el megemlíteni a Pomázi út menti falsírboltokat se, amelyek büszkén hirdetik az óbudai sváb polgárság egykori gazdagságát.

1. Pesthidegkút - Csillaghegy - Újpest - Albertfalva - Rákospalota
2. XVI-XX. kerületek
3. Csepel - Budafok - Soroksár
4. Óbudai temető