59 éve szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor

A birkenaui volt koncentrációs tábor áldozatainak emlékművénél mintegy 400-an rótták le kegyeletüket, köztük volt foglyok, családtagjaik, illetve az áldozatok több hozzátartozója. Walter Rothschild berlini rabbi elmondta a kaddist, a zsidó gyászimát. Józef Matynia, egykor 10970-es számú auschwitzi fogoly a `csodával határos módon megmenekült és a kevés számú még élő volt fogoly nevében` arra szólította fel Európa és a világ kormányait, hogy ne engedjenek meg újabb háborúkat a földön. `Ha elutasítjuk a háborút, megmarad a béke. Ha elutasítjuk az ellenségeskedést, megmarad a barátság. Ha elutasítjuk a gyűlöletet, megmarad a szeretet. Legyen az itt kiontott vér a jó forrása az emberek között` - mondta.

1,1 millió auschwitzi áldozat

1940-45 között legkevesebb 1,3 millió embert hurcoltak Auschwitzba, túlnyomórészt zsidókat egész Európából (1,1 millió), továbbá 150 ezer lengyelt, 23 ezer cigányt, 15 ezer szovjet hadifoglyot és mintegy 25 ezer más nemzetiségű foglyot. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó (köztük 350-400 ezer magyar zsidó), 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.

Az auschwitzi tábort az 1. ukrán fronthoz tartozó 100. lvovi gyalogos hadosztály szabadította fel. A harcokban 231 szovjet katona áldozta életét. Az 1940-ben létesített tábor három részből állt: az úgynevezett törzstáborból (Auschwitz I.), az 1942-től működő birkenaui táborból (Auschwitz II.) és az ezekhez csatlakozó mintegy 40 altáborból (Aussenlager), melyek közül a legnagyobb Monowicéban (Monowitz) működött.

Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 59. évfordulóján, Andrzej Zoll, az állampolgári jogok szóvivője és Janusz Sepiol kis-lengyelországi vajda megállapodást írt alá egy nemzetközi emberi jogi központ létrehozásáról a vajdaság területén fekvő Oswiecimben (az egykori Auschwitzban).

Az elgondolás szerint a központ keretében létrehoznák a Humanista Főiskolát, az Emberi Jogok Akadémiáját és a Nemzetek Megbékélési Parkját. A Humanista Főiskolán három - filológiai, történelmi és vezetéstudományi - kar működne. Az Emberi Jogok Akadémiája a krakkói Jagelló Egyetemhez tartozna, és posztgraduális tanulmányokra nyújtana lehetőséget az emberi jogok védelmének témájában, többek között a szovjet utódállamokból érkező hallgatók számára. Zoll professzor hangsúlyozta, hogy zsidó szervezetek részéről semmiféle ellenvetés nem merült fel az elgondolással szemben.

mult-kor/mti