Doktor Mengele japán tanítványai

Korábban

Japán-amerikai internáltak a háborúban

Száz éve tört ki az orosz-japán háború

A japánok által elfoglalt Mandzsúriában, Pingfan körzetben működött egy ilyen egység. Az épületkomplexum közepén állt a kísérletekhez felhasznált foglyok háromemeletes börtöne. Ezt körülvette egy másik, magasabb épület, az orvosok és a személyzet számára kialakított helyiségekkel, és a külső körben helyezték el az éttermeket és kiszolgáló egységeket, valamint az iskolákat, ahol az alkalmazottak gyerekeit tanították. Hasonló egységek a háború idején tucatszámra létesültek Mandzsúria és Kína más részeiben is.

A "tudományos kíváncsiságnak" nem voltak technikai, etikai, érzelmi korlátai. Különböző vírusokkal, baktériumokkal fertőzték meg a kísérleti alanyokat, majd altatás, érzéstelenítés nélkül boncolták őket. Hagytak megfulladni embereket, és előszeretettel főztek meg, centrifugáztak, vagy mélyhűtöttek másokat. A kísérletekhez felhasználtak kínai parasztokat, ellenállókat, szovjet és amerikai hadifoglyokat, nőket, gyerekeket. A nőket rendszeresen megerőszakolták. A pingfani központot titkos vasútvonal kötötte össze Harpinnal, ahonnan az fogoly-utánpótlás érkezett - idéz a könyvből a milánói Corriere della Sera.

A kísérletezés elsősorban hadicélokat szolgált: ezt bizonyítják a különböző fertőző betegségek csíráit hordozó bombák, amelyeket a tábornokok parancsára dobtak le a japán pilóták. Például 1943. augusztusában Santungban (Shandong), ahol 200 ezren haltak meg kolerában. A szándékosan keltett járvány néha a japán katonákat sem kímélte meg. Ugyanakkor olyan eredmények is születtek, amelyek az orvostudomány jelentős vívmányainak számítanak: például az antibakteriális filter, az ultrahangos oltás, a vérzéses láz vírusának azonosítása. A háború után a japán és az amerikai kormányok csaknem minden "kísérletezőnek" büntetlenséget biztosítottak. Sőt, jó állásokat kaptak tudományos intézményekben, a multinacionális gyógyszeriparban - írta az olasz lap.

A szörnyű kísérletek kérdésében sokáig működött a hallgatás törvénye. John D. Powell sértette meg először, amikor a Bulletin of The Atomic Scientistben foglalkozott ezzel a témával 1981-ben.

Barenblatt 10 évig kutatott, mielőtt megírta könyvét. 1997-ben 180 kínai indított pert saját és további 2100 áldozat nevében kártérítést követelve a japán kormánytól. 2002. augusztus 30-án keresetüket elutasították. A fellebbezési eljárás jelenleg is folyik.

(MTI Panoráma)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái