Sztálin és a nemesi cím...
2002. január 16. 20:30
Egy grúziai egyházközség anyakönyve alapján úgy tűnik, hogy a `népek atyja`, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin több, mint egy évvel korábban, 1878. december 6-án jött a világra. Sőt, állítólag még kék vér is csörgedezhetett ereiben.
A történészek szerint talán nem egy Gori városából származó cipész volt az apja, mint eddig tudni vélték, hanem egy szmolenszki nemes, híres utazó és tudós.
Nem tűnik teljesen légből kapottnak az a feltételezés, hogy a szovjet diktátor apja, bizonyos Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij távol-keleti és közép-ázsiai kutató volt, aki a vadlovak felfedezéséről híresült el.
Przsevalszkij, aki a Lop Nor-tótól Tibetig vezetett expedíciókat, megbetegedvén, 1878 tavaszán gyógyulást keresve a Kaukázusba utazott. Gori városában, ahol Maminosvili grúz herceg vendége volt, megismerkedett a herceg távoli, szegény rokonával, a 22 éves, rendkívül szép és művelt Jekatyerina Geladzéval, aki akkor már négy éve volt az iszákos, durva cipész, Visszarion Dzsugasvili felesége.
Jekatyerina elbűvölte Przsevalszkijt, hamarosan randevúzni kezdtek, és kölcsönösen elhalmozták egymást minden földi örömmel. Néhány hónappal a szmolenszki nemes távozása után a grúz asszony egészséges, erős fiúgyermeknek adott életet. Ő volt Joszif Visszarionovics - vagy esetleg Nyikolajevics... Galina Jakovlevna Dzsugasvili, Sztálin unokája elismerte: dédnagyanyjának rendszeresen küldte a Szmolenszkből érkezett pénzt Maminosvili herceg, aki haláláig támogatta a fiatal Joszifot. Különben aligha képzelhető el, hogy miként írathatta fiát Jekatyerina Gori legjobb egyházi iskolájába, még ahhoz is ragaszkodva, hogy Joszif ne csak a grúz, hanem az orosz nyelvet is megtanulja, havi három rubel tandíj ellenében.
A dédunoka mindazonáltal nem tekinti magát Przsevalszkij leszármazottjának, bár elismeri, hogy a híres kutató és nagyapja, Sztálin külsőleg megdöbbentően hasonlít egymásra.
Bár ezeket az adatokat nem mindenki tekinti bizonyítéknak, figyelemre méltó - írja a Kavkaz Center internetes újság -, hogy 1946-ban, amikor Sztálin mindinkább a hazafiság erősítésére törekedett, alapított egy aranyérmet, amelyet Przsevalszkijról nevezett el.
Népszava
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.