Merénylet Dallasban

Ahogyan a magyar lapok tálalták az eseményt...

A második lövés

Az USA 35. elnöke ellen elkövetett merénylet már önmagában nézve is sokkoló volt, arról nem is beszélve, hogy alig egy év telt el a kubai rakétaválság óta. De mit tudhatott meg egy magyar átlagember a gyilkosságról, ha beleolvasott a hétvégi lapokba. Természetesen a sajtó teljes egészében az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) felügyelete mellett működött, a hivatalos irányvonaltól eltérni nem lehetett. Ha valaki egyéni véleményekre, elemzésekre kíváncsi, akkor csalódnia kell, mert azokat nem fogja megtalálni a lapokban. 1956 után a párt ellenőrzése alá vonta az egész sajtót, bár a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) 1958 nyarán visszakapta függetlenségét, miután úgymond `megtisztították` a renitens elemektől.

Ennek ismeretében érdemes megnézni, hogyan kommentálták a hétvégi újságok a Dallasban történteket.

November 23. Szombat: Viszonylag szűkszavúan írnak a lapok Kennedy meggyilkolásáról, tulajdonképpen kronologikus sorrendben felsorolják a végzetes nap történéseit. Mindegyik újságban ugyanazt a verziót találhatjuk meg a lövésekkel kapcsolatban. Egy ablakból puskacső nyúlt ki és három lövést lehetett hallani. Az Esti Hírlap kiemeli, hogy amikor Kennedy a lövések után előrebukott a felesége Jacqueline átölelte és felkiáltott: "Ez nem lehet igaz".

Általában az újságok röviden közlik Kennedy pályafutását, de emellett már megtalálhatjuk az új elnök Lyndon B. Johnson életének fontosabb fordulópontjait. A Magyar Nemzet és Népszava beszámol Lee Harvey Oswald letartoztatásáról, az Esti Hírlap pedig leközölte a Pravda és az Izvesztyija cikkeit, amelyek kiváló amerikai államférfinak nevezték Kennedyt. Az ugye egyértelmű, hogy a két vezető moszkvai lapban csak a párt hivatalos álláspontját visszatükröző írás jelenhetett meg. Valószínűleg ennek volt köszönhető, hogy a másnapi sajtó, sokkal bővebben, és ami még ennél is fontosabb, a lehetőségekhez mérten elismerően szóltak Kennedyről. Természetesen a beszámolók nem nélkülözhették a már szokásosnak mondható sztereotípiákat, hisz mégiscsak az ellenségről volt szó.

JFK halott

November 24. Vasárnap: Népszava: "John F. Kennedy kül-és belpolitikai tevékenysége - noha magán viselte társadalmi helyzete korlátainak, osztályérdekeinek és a körülményekhez való alkalmazkodásának jegyeit - kétségtelenül előremutató volt tendenciáiban, s ezért halála nagy veszteség."

Népszabadság: "Kennedy - a vezető imperialista hatalom élén, a monopolkapitalista osztály képviselőjeként - józanabbul mérte fel korunk realitásait, megváltozott erőviszonyait, mint hazája és az imperialista tábor burzsoá politikusainak legtöbbje..."

A lapok vasárnap már feltették azt a kérdést, hogy kinek vagy kiknek állhatott érdekében az elnök eltávolítása. A választ természetesen sejthetjük, amely nem nélkülözhette az ideológia felhangokat. A gyilkosság hátterében olyan személyek álltak, akik ellenezték a faji egyenjogúsítást, és - ahogy a Népszava kiemelte - vissza akarják fordítani a történelem szekerét. Ebből következően a gyilkosság a szélsőjobboldali erők számlájára írható, amelyeknek egyetlen céljuk a haladás és a békés egymás mellett élés megakadályozása. A Népszabadságban a következőket olvashatjuk: "A galád bűntett, ebben semmi kétség nem lehet, a legszélsőségesebb reakciósok, a fanatikus fajvédők céljaira és eszközeire vall".

A cikk megemlíti a "reakciós" kongresszus szerepét, amely mindent elkövetett, hogy útját állja Kennedy reformterveinek. De ez is kevésnek bizonyult, hiszen a néhai elnök az atomcsend egyezménnyel már megtette az első lépést a béke felé.

Jackie pánikban

A Pest Megyei Hírlap részletesen foglalkozott a merénylet külföldi visszhangjával, így megemlíti Tito-t, Nasszer-t, Walter Ulbricht-ot, de VI. Pál pápa nyilatkozatát is. A megdöbbenés általános volt. De Gaulle ebben az estben sem hazudtolta meg magát, a merénylet után kijelentette: "Kennedy elnök katonaként, szolgálata teljesítése közben halt meg."

Néhány érdekességet még érdemes kiemelni a lapok írásaiból. A rádió péntek délután háromnegyed kettőkor jelentette be az elnök halálhírét. A tudósítások beszámoltak arról, hogy a városokban szó szerint megállt az élet. Autók, buszok kígyózó sorokat alkotva álltak egymás mögött mozdulatlanul, a mozik, színházak bezártak.

Mielőtt lezárták Kennedy koporsóját, felesége még egyszer utoljára megcsókolta, majd jegygyűrűjét halott férje ujjára húzta.

Mire számíthatnak az emberek Kennedy halálát követően, hogyan fordul majd a világ sorsa? Az ilyen és az ehhez hasonló kérdésekre, természetesen csak a jövő adhatott választ, ezért egyetlen dolgot tehetett az ember, bizakodott.

Népszava: "Vannak jelek arra, hogy az amerikai közvélemény mindinkább visszanyeri tisztánlátását. Ezt bizonyította Kennedy politikájának lassan, de biztosan növekvő népszerűsége, ezen belül az atomcsend-egyezménnyel kapcsolatos egységes reagálás a nép részéről... reményünknek adunk kifejezést, hogy a háborúellenes és haladó erők végleg a jobboldali erők fölé kerekednek."

1. 1963. november 22. Dallas
2. Ahogyan a magyar lapok tálalták az eseményt...
3. Összeesküvés elméletek - Oswald ártatlan?