A hercegi csel, amibe belebukott a király

Salamon és Géza viszálya a Képes Krónikában. Elől Salamon és az ellentét szító Vid Ispán, a háttérben Géza herceg.

A 11. század derekán a Magyar Királyság súlyos válságba került. I.Béla halálát közel egy évig tartó polgárháború követte, melyet egy 1064-ben aláírt egyezmény zárt le. Ezt követően Salamon közel egy évtizedig békében uralkodott Géza és László hercegekkel. A királyi tanácsadók azonban egymás ellen hangolták őket és nem kellett sok idő, hogy a gerjesztett viszály fegyveres konfliktussá alakuljon.

Az első támadást a király indította. László herceg kitűnő hadvezér hírében áll, így Salamon meg akarta gyengíteni ellenfelei pozícióját a herceg távollétében. 1074 februárjában Kemejnél harcra kényszerítette Géza herceg csapatait, akik jóval kevesebben voltak. Párviadalra is sor került az esemény előtt. A herceg oldaláról egy Péter nevű vitéz, a királyi féltől pedig Bátor Opos vállalta a megmérettetést, mely az utóbbi győzelmével végződött. Az ezt követő ütközetben a demoralizált hercegi csapatok átálltak Salamonhoz, így Géza menekülni kényszerült.

A csata ábrázolása a Képes Krónikában

A reményvesztett herceg Vácra ment, ahol találkozott Lászlóval és a cseh segédcsapatokat vezető Ottóval. Mikor megtudták, hogy a királyi sereg közeledik, Cinkotához mentek és ott vertek tábort, ahol a pesti síkságra jól ráláttak. Mindkét oldalon 2-3 ezer, kizárólag nehézlovas katona állt fel. Ami bizonyítja, hogy kis seregek csaptak össze, és minden ember számított ekkor, hogy Salamon a málhavivőknek is parancsot adott, hogy rendeződjenek a domboldalon, mintha ők is harcra váró katonák lennének.

A csata előtt a hercegek érdekes csapdát állítottak Salamonnak. A korszakban a fővezérek álltak a centrumban és ezt akarták a maguk javára fordítani. Tudván, hogy Salamon a saját főerőit Géza megtépázott csapatai ellen akarja fordítani elsőként, helyet cseréltek. Ezt a felállást a Képes Krónika így írja le: „a bihori sereg közepén Lászlót a bal szárnyra, Ottót pedig a jobb szárnyra állították. Geysát [Gézát] pedig a nitrai sereggel középen helyzték el.”

László a csata előtt fel-le lovagolt, buzdította embereit és egy bokorba is beszúrt a lándzsájával, mire egy ijedt fehér menyét – ami a bokorban volt – felszaladt a fegyverén és az ölében keresett menedéket. Ezt a hercegi csapatok jó előjelnek vették.

Salamon király (Thuróczy-krónika)

A csata kezdete után nem sokkal beigazolódtak az előzetes számítások és Salamon oda rontott főerői élén, ahol Géza hollétét feltételezte. Azonban mikor felismerte Lászlót, megijedt és parancsot adott a Géza elleni támadásra. László, látva a helyzetet kihasználta ellenségei zavarodottságát támadást indított és a királyi középhad összekeveredett a Markvard és Szvatopluk által vezetett szövetséges zsoldos csapatokkal. Hatalmas káosz alakult ki köztük, Géza herceg pedig a másik oldalról támadt. A két tűz közé került királyi sereget ezután lassan felmorzsolták.

Több, a király szolgálatában álló főúr életét vesztette a csatában – köztük a király két fő tanácsadója, Ernyei ispán, és a felek közötti fő viszályszító Vid ispán –, a szláv zsoldosvezérek pedig a hercegi páros fogságába kerültek. A Képes Krónika szerint a csata után László végigjárta a csatateret és elsiratta még az ősi ellenségeit is a számos halott mellett. Az ütközetet követően Géza lett Magyarország új királya.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?