Wágner Levente naplója a Don-kanyarból
2024. december 10. 18:05 Hunyadkürti Soma
Három éve tombolt már a világháború. A keleti fronton a német csapatok a Fall Blau hadművelet keretében törtek előre a túlerőben lévő szovjet Vörös Hadsereggel szemben: céljuk a kaukázusi olajmezők elfoglalása volt. Az offenzíva támogatására a Wehrmachtnak szüksége volt a magyar haderő részvételére is. A 2. hadsereg frontra szállítását és a harcállások elfoglalását 1943 januárjában az elsöprő erejű szovjet ellentámadás követte. Az eseménysor a doni katasztrófaként vonult be a magyar emlékezetbe. A hadjárat és az összeomlás átélőiben a történtek kitörölhetetlen nyomot hagytak – közéjük tartozott Wágner Levente is. Bajtársainak többségével ellentétben ő naplót készített a sztyeppére vezető útról. Sőt, hogy tapasztalatait még kézzelfoghatóbban örökíthesse meg, a jeges pokolba elkísérte örök társa, a fényképezőgépe is.
A magyar katonák elviselhetetlen hideggel néztek szembe
Korábban
„Sürgős Azonnal Siess” – állt a honvédségi behívón, amelyet a tartalékos mérnök hadnagy kapott 1942. szeptember 8-án. Bár az első világégés negyvenöt esztendős veteránja nem számított idős embernek, katonai szempontból már benne járt a korban.
Wágner Levente életéveire és korábbi katonai érdemeire tekintettel azt remélte, talán elkerülheti a frontszolgálatot. Világlátott ember volt, aki több idegen nyelven beszélt.
1918-ban a Piavénál harcolt, mérnökként pedig az 1920-as években az atatürki Törökország felépítésében is segédkezett, a szovjet hadjárat azonban minden addiginál nagyobb kihívás elé állította.
Ennek ellenére a rá jellemző nyugalommal és a helyzethez képest sokszor indokolatlannak tűnő, optimista derűvel tett eleget kötelességének.
Magyarok fegyverben
Bárdossy László miniszterelnök tizenhárom hónappal korábban jelentette be az Országgyűlés előtt, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot. A belépés a háborúba nagyrészt felkészületlenül érte az országot: 1941-ben Hitler még nem tartott igényt a magyar csapatok segítségére a Szovjetunió elleni hadjáratban, mivel úgy vélte, hogy serege néhány hét alatt legyőzi majd a kommunista országot.
Magyarország a júniusban meginduló Barbarossa hadműveletben így csak csekélyebb erőkkel vett részt, amelyeket a harcokban való rövid részvételt követően megszállási feladatokra vezényeltek át.
A német offenzíva lelassulása és a Moszkva alatt bekövetkezett vereség után azonban a berlini hadvezetés a vele szövetséges országok katonaságának jelentősebb részvételét várta el.
A Magyarországra nehezedő nyomást fokozta a Romániával folytatott verseny a visszacsatolt területek jövőbeni megtartásáért, illetve azok esetleges növeléséért.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. téli számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Mi volt Nofertiti varázsának titka?
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Már gyerekként kivételes nyelvtehetség volt a hieroglif írás megfejtője, Jean-François Champollion
- Róma hanyatlásával Ostia jelentősége is csökkent
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann
- Máig nem tudni pontosan, kik voltak a rejtélyes ókori város, Petra építői
- Mumifikálási lázban égtek az ókori egyiptomiak
- Az államként működő olasz maffia vallásos jelképei 16:05
- Mi volt Nofertiti varázsának titka? 15:04
- Kire mondták először: First Lady? 10:35
- Mitológiai lények, melyektől rettegtek a múltban 09:50
- A felejthetetlen szerelem jelképe lett a „paloták koronája” 09:05
- A kvantumbiológia mellett a női nemért is rajongott Erwin Schrödinger tegnap
- Több mint 100 éves múltra tekint vissza a komáromi labdarúgás tegnap
- Oroszlánok és ellenséges katonák sem állíthatták meg Kittenberger Kálmánt tegnap
