A Rosenberg-házaspár pere tömeghisztériát váltott ki az Egyesült Államokban

2024. szeptember 29. 16:05 Múlt-kor

Kinek tartozott Sztálin nagyobb hálával: az atomkémeknek vagy a saját tudósainak? Pontosan milyen információkat kaptak a szovjetek, és mennyire tudták ezeket hasznosítani atomprogramjuk során? Mennyire volt jogos a Rosenberg-házaspár, de leginkább a feleség, Ethel villamosszék általi kivégzése? Miért nem került rács mögé számos amerikai tudós, akik olykor lelkiismeretei okokból kopogtattak a szovjetek ajtaján, ugyanis nem tartották helyénvalónak, hogy az USA monopóliummal rendelkezzen az atomfegyverek terén? Számos olyan kérdés, amelyre lehet, hogy száz év múlva sem találhatunk megnyugtató választ.

Etel és Julius Rosenberg a rendőrségen

Korábban

Az amerikai sokk

Amikor Truman a potsdami konferencián eldicsekedett egy addig példátlan rombolóerejű amerikai fegyverről, Sztálin nem tűnt meglepettnek, ugyanis pontosan tudta, mit rejtegetnek előle szövetségesei.

Hirosima és Nagaszaki után már meg is értette, miért olyan fontos az atombomba tulajdonlása, hiszen alapjában fogja meghatározni a háború utáni politikát.

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, előnyük még évekig, talán évtizedekig behozhatatlan, ezért is érte őket villámcsapásszerűen a hír: az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.

Az RDSZ–1 detonációja

Az RDSZ–1 vagy más néven Első Villámlás fedőnevű, 22 kilotonnás kísérleti eszköz szinte tökéletes másolata volt az amerikai Fat Man bombának, amely több tízezer, Nagaszakiban lévő ember életét oltotta ki.

Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U–2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.

A TASZSZ szovjet hírügynökség végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával.

A világháború végét övező eufóriának gyorsan, már 1945-1946-ban véget vetett a kialakuló hidegháborús krízis, az egyre feszültebbé váló hangulatnak pedig korántsem tett jót a szovjet atombomba híre.

következő oldal 1 / 5