Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza

Családi látogatás az Állatkertben 1931-ben (forrás: Fortepan / Botár Angéla)

Amikor tervbe vették a fővárosi állatkert kiépítését – melynek ötletét az Állatkerti Részvénytársulat karolta fel –, az állatok jelentős mennyisége adományozás, ajándékozás útján került új helyére, valamint felhívásokat is intéztek a lakossághoz, hogy milyen fajokat fogadnának szívesen. A terv az volt, hogy ha nagyobb létszám gyűlik össze belőlük, akkor csereként ajánlják fel külföldi állatkerteknek. De az állomány egy jelentős része a bécsi állatkerti részvénytársaság tulajdonából került Pestre, amely a magas költségek és kiadások miatt csődbe ment, és árverésre bocsátották az állatokat.

Az 1866. augusztusi megnyitását követően, a dualizmus évtizedeiben is folyamatosan gyarapodott az állatkert állománya. A fenntartás és a bővítés költségeit ekkor azonban már nem kizárólag az alapító részvénytársaság, hanem egyre nagyobb mértékben a fővárosi önkormányzat vállalta magára. Végül 1907-ben ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter felszámolta az ekkor már Állat- és Növényhonosító Társaság néven működő szervezetet és az állatkert tulajdonjoga Budapest városához került.

Az Állatkert régi főkapuja az 1890-es években (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

A 19. század elején még Városerdőnek nevezett kirándulóhely látogatóit a kezdetektől szórakoztatták alkalmi vándortársulatok, bohócok, artisták. Amikor az állatkert megnyitását és az 1868-as kiegyezést követő években rohamosan megnőtt a Városliget népszerűsége, az első állandó cirkuszi vállalkozás is megjelent. A Barokaldi Cirkusz alapítója, Giuseppe Baroccaldi (1827–1915) az itáliai Modenában született.

Az első pesti fellépései idején, 1863-ban a cirkuszi porondot még csupán egy kötél választotta el a vurstli többi mutatványosától. Az artistabaleset miatt sántító olasz bohóc 1871-ben telepedett le véglegesen a magyar fővárosban. Ponyvából és deszkából épített cirkuszi sátrat, ahol évtizedeken át szórakoztatta a városligeti közönséget. Olcsó cirkusza halála után is a pesti gyermekek kedvence maradt, Néparéna néven egészen 1938-ig működött.

A Vurstli állandó és közismert körhintája 1915-ben (forrás: Fortepan / Szilvási hagyaték)

A Városligetben egy gyorsan népszerűvé váló színház is megnyitotta kapuit a 19. század végén. A Feld-család vállalkozásának főszezonja a nyár volt, téli előadásokra a magasabb költségek és a kevesebb ligeti látogató miatt csak kivételesen került sor. Emiatt az alapító fia, Feld Mátyás állandó csapatot sem tartott fenn, saját darabjaira alkalmi társulatokat szerződtetett, a ligeti színházépületet pedig rendszerint bérbe adta.

Amivel viszont hagyományt teremtett, az a nyári szezont elindító zenés revü, amelyet maga írt és rendezett.
A városligeti színház hétköznapi közönségének túlnyomó többsége az egyszerű emberek köréből került ki. De a társasági eseménynek számító Feld Mátyás-premiereket rendszeresen látogatták neves személyiségek, a fővárosi társasági élet ismert alakjai is. Idővel arisztokraták, politikusok, bankigazgatók ültek a városligeti színház páholyaiban, és a köznéppel együtt, harsányan nevettek az aktuális pesti vicceken. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait