Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés
2024. július 8. 14:20 Múlt-kor
Magyarországon nem ritkák a földrengések, a különbség a világ nagy törésvonalaihoz képest pusztításuk mértékében (és Richter-skálán mért erősségükben) keresendő. Ugyan a történelmi erejű földmozgásokhoz, mint az 1755-ös lisszaboni katasztrófához fogható eseményre hazánkban nem volt példa, az 1763-as komáromi földrengés és az 1911. július 8-án, 113 éve pusztító kecskeméti földrengés is kitörölhetetlen nyomot hagyott emlékezetünkben.
A kecskeméti zsinagóga a földrengés után (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Károssy Csaba)
Korábban
Pusztító rengések
A földrengések 1935-től, a Richter-skála bevezetésétől mérhetővé váltak. Ez önmagában mégsem mutatja meg az emberiségre gyakorolt hatásukat, amely jóval túlmutat a számokon.
Az eddigi legnagyobb, Richter-skála szerinti 9,5-es erősségű földrengést 1960-ban rögzítették Chilében, de az itt tapasztalt pusztítás össze sem hasonlítható az ennél némileg gyengébb, mégis több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő 2004-es indiai-óceáni rengéssel, amely pusztító szökőárt idézett elő.
9-es erősséget meghaladó földrengések körülbelül 20 évente fordulnak elő, ez azonban nem jelent védelmet egy esetleges katasztrófától. A történelem legpusztítóbb és legemlékezetesebb földrengései többnyire a fennálló körülmények és a helyszínek miatt okoztak féktelen pusztítást.
Ami az áldozatok számát illeti, az 1556-ban a kínai Sanhsziban bekövetkezett rengés több mint 800 ezer halottjával áll a szomorú lista élén, ezt követi az 1976-os – szintén kínai – tangsani katasztrófa, a hivatalos, kormány által közölt (bár kétkedve fogadott) statisztika alapján 242 769 halálos áldozattal.
Az ókori és középkori földrengések esetében a halottak számáról csak becsléseink lehetnek. Az 526-os antiochiai földrengés akár 250 ezer emberéletet is kiolthatott a Bizánci Birodalomban, amelyet tetézett az eseménnyel járó tűzvész pusztítása is. A keresztes hadjáratokról ismert, törésvonalon fekvő Aleppó 1138-ban szintén százezrekben mérhető halálesetet okozó rengés epicentruma volt.
Az 1755-ös lisszaboni földrengés és szökőár
Lisszabon 1755-ig egy kulturálisan sokszínű, igazi kora újkori világvárosnak számított, de a Szent Vince-foktól körülbelül 200 kilométerre nyugat-délnyugati irányban keletkezett földrengés elpusztította a települést. A korabeli krónikákban óriási visszhangot keltő esemény a beszámolók szerint 60 ezer áldozatot követelt, a földrengés okozta hullámhegy pedig nem csak Franciaország, de még Anglia partjait is elérte.
A Kárpát-medence ugyan törésvonalaktól mentes, de védelmet nem nyújt a földkéreg mozgásaival szemben. Noha közepes erősségű, 4,5-5-ös szintet meghaladó rengések csak néhány évtizedenként fordulnak elő, a gyenge, 2-es vagy 3-as erősségű rengések már sokkal gyakoribbak.
Karl Friedel alkotása a komáromi földrengésről
Az első feljegyzés még a római korból, 456-ból maradt fent, a híradások szerint Savaria (Szombathely) városát pusztította földrengés. Az újkortól kezdve részletesebben dokumentáltak a földmozgások hazánkban is, a történelmi fordulópontot az 1763-as, 6,2-6,3 erősségű komáromi földrengés jelentette. A 63 halálos áldozatot követelő katasztrófa során az épületek harmada összedőlt, ép ház szinte nem is maradt a városban. Az esemény az irodalmat is megihlette, Jókai Mór Az elátkozott család című regényében emlékezik meg Komárom balsorsáról.
Még évtizedekig utórengések következtek, és a 19. század sem maradt „csendes”: 1810-ben Mór települést sújtotta egy 5,4-es erősségű földrengés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Pusztító harcok eredményeként vált függetlenné Algéria 20:20
- Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski 18:05
- A földdel tette egyenlővé Lisszabon gazdag városát az 1755-ös földrengés 16:05
- Afrikai expedícióján varázslónak hitték Teleki Sámuelt az őslakosok 15:05
- Hét meghökkentő temetkezési szokás a történelemből 13:55
- A néphit szerint a gazdátlan lelkek vándorútra indultak Mindenszentek ünnepén 11:20
- A háremből emelkedtek fel az Oszmán Birodalom legbefolyásosabb női 09:05
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap