A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját

Matilda menekülései, balra Arundel vára.

Szövetség a féltestvérrel

A Trónok harca világának rajongói számára nem számít újdonságnak, amikor kedvenc történetüket az angol történelem bizonyos epizódjaival állítják párhuzamba. A tévésorozatok alapjául szolgáló nagy sikerű regények szerzője, George R. R. Martin maga is elismerte már, hogy munkája során gyakran merít ihletet a középkori világ híres és kevésbé híres eseményeiből. Amíg a Trónok harca eseményeit leggyakrabban a két nagy angol nemesi család, a Yorkok és a Lancasterek között a 15. században lezajlott rózsák háborújához szokás hasonlítani, az idén júniusban a második évaddal visszatérő Sárkányok házát egy másik angliai konfliktus, az „Anarchia” néven is ismert 12. századi polgárháború inspirálta.

Eme konfliktus közvetlen előzménye a korszak egyik legnagyobb hajószerencsétlensége volt. 1120. november 25-én a Normandiából Anglia felé tartó útján elsüllyedt a White Ship névre keresztelt bárka, fedélzetén több mint 250 emberrel. A vízbefúltak között volt az ekkor mindössze 17 éves Adelin Vilmos normandiai herceg, I. Henrik angol király egyetlen fia is. Halálával Henrik lánya, Matild lépett elő Anglia trónörökösévé és a már idősödő király hátrelévő életében mindent meg is tett annak érdekében, hogy lánya utódlását biztosítsa, így több alkalommal is esküre kötelezte a főurakat, hogy elismerjék Matildot uralkodójuknak.

Matild már egészen fiatalon belekóstolhatott az udvari politikába. Mindössze 8 éves kislányként került a német-római császári udvarba mint V. Henrik császár jegyese. Tanítója Brúnó trieri érsek volt, akitől gyorsan elsajátította a kormányzás fortélyait és miután 1114-ben, 12 éves korában összeházasodott a császárral, egyre aktívabb szerepet vállalt férje udvarában. Császárnéként nem csak ceremoniális feladatokat látott el, hanem rendszeresen intézkedett az udvar elé járuló kérvényezők ügyeiben is. Később pedig, a Birodalom itáliai területeinek kormányzójaként már egy egész országrészt is igazgatott. Férje halála után visszatért apja udvarába, aki ezután az angol királyok normandiai birtokaitól délre fekvő Anjou Grófság ifú örököséhez, Gottfriedhoz adta feleségül.

1135. december 1-én, Henrik király halála után Matild készen állt arra, hogy apja örökébe lépjen mint Anglia első királynője. Unokatestvére, Blois-i István – aki korábban maga is megesküdött arra, hogy tiszteletben tartja Matild trónhoz való jogát – azonban gyorsabban cselekedett. Az őt támogató nemesekkel már december 22-én a Westminster apátságba sietett, ahol megkoronáztatta magát. Matild mindezt természetesen nem hagyta annyiban, és szövetséget kötött féltestvérével Róberttel a trón megszerzése érdekében. Törekvéseikben segítségükre volt Matild anyai nagybátyja, Dávid skót király is, aki seregeivel több alkalommal betört Észak-Angliába.

Blois-i István

A polgárháborút megelőző viszonyok és annak kezdeti eseményei szinte teljes pontossággal jelentek meg a képernyőn a Sárkányok háza első évadjában. Viserys karaktere egyértelműen I. Henrikről lett mintázva: örökös hiányában mindketten a lányukat nevezik ki utódjuknak, majd újra is házasodnak a lehetséges fiú örökös reményében. A sorozatban ez végül sikerül, amely a konfliktust magja lesz a Targaryen családon belül. A határozott Rhaenyra sok tekintetben mutat hasonlóságot Matilddal, a trónkövetelő Blois-i István pedig II. Aegonnal állítható párhuzamba.

A véres 15 esztendő

Matild és Róbert seregei 1139 augusztusában szálltak partra Angliában és sikeresen az uralmuk alá hajtották Cornwallt, Dél-Walest, illetve Bristol és Gloucester környékét. Mindeközben Matild férje, Gottfried Normandiában szállt szembe az Istvánhoz hű nagyurakkal. Hadjáratukat kezdetben siker koronázta, sőt a Lincoln mellett vívott ütközetben még magát Istvánt is sikerült fogságba ejteniük. Matild így győzelme biztos tudatában vonulhatott London felé. Közvetlenül a koronázása előtt azonban lázadás tört ki a fővárosban, ami visszavonulásra késztette a trónkövetelőket. A visszavonulás során azonban Róbert az István-pártiak fogságába esett, akik így kiszabadíthatták királyukat egy fogolycsere útján. A kezdeti küzdelmek így egyik fél számára sem hozták meg a remélt sikert, ellenben közel másfél évtizedre teljesen szétszakították Angliát.

Oliver Creighton, az Anarchia korának környezeti hatásait vizsgáló angol kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a középkor háborúit nem a nagy létszámú hadseregek nyílt összecsapásai, hanem sokkal inkább a taktikai hadviselés, az ellenfél ellátását biztosító mezőgazdasági területek elpusztítása és a várostromok határozták meg – olvashatjuk a Guardian cikkében. Bár ezeket talán nem gondolnánk olyan látványosnak, mint egy-egy filmvásznon látható hatalmas csatajelenetet, de hatásuk sokkal maradandóbb lehetett. Nem volt ez másképp Matild és István polgárháborújába esetében sem, amely örökre átformálta Anglia tájait.

A Wallingford kastély védői három alkalommal verték vissza az ostromló hadakat

Az állandósuló háborús állapotok miatt a kisebb településeket fallal vették körül, a birtokosok pedig gyakran a földbe ásták korábban felhalmozott vagyonukat. A templomokat is megerősítették, sőt a herefordi katedrális tornyába még katapultokat is helyeztek. Korabeli krónikák szerint a Cambridge-től északra fekvő Ely környéke valóságos sivataggá változott, miután a város püspöke Matild oldalára állva belerángatta a települést a pusztító háborúba. Míg korábban a nemesfémek kitermelése és a pénzverés királyi monopóliumnak számítottak, a nagyobb földesurak és püspökök ekkoriban sorra nyitották az újabb és újabb bányákat és pénzverdéket. Az ellenség visszaszorítására pedig várak egész hálózata épült ki szerte a királyságban.

A hosszúra nyúlt „állóháborúban” végül nem a csatatéren következett be a döntő fordulat. Blois-i István egyetlen fia, Eustace 1153-ban egy lakoma alkalmával megfulladt a torkán akadt ételtől. Ugyan a korban sokan mérgezést gyanítottak a trónörökös halála mögött, a White ship elsüllyedésével szemben ez a tragédia békét hozott Anglia számára. István – örökös híjában – hajlandó volt kiegyezni Matilddal. Megállapodásuk értelmében István megtarthatta trónját, trónörökössé viszont Matild fiát tették meg. Az 1154-ben trónralépő II. Henrik új virágkort hozott a sok sebből vérző országnak és uralkodása alatt kiterjesztette az angol királyok fennhatóságát a mai Nyugat-Franciaországra is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig