Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt

Gyalui vár (Forrás: MTI / Kiss Gábor)

Nagy Elek, aki az épületegyüttest tíz éve vásárolta meg, a Kronikaonline.ro-n szombaton megjelent interjúban arról is beszélt, neveltetése eredményének tekinti a várkastély kulturális létesítménnyé alakítását. Hosszasan mesélt családja történetéről, édesapjáról, Méhes György íróról, és elmondta: az otthon kapott neveltetés eredménye, hogy fontos számára az erdélyi magyarság, a nemzet jövője.

Felidézte: 2014-ben kereste meg Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője a Kolozsvár közelében található gyalui kastély megvásárlásának ötletével. „Első pillanattól magaménak éreztem Gergely Balázs gondolatát, hogy ez a várkastély kulturális központ legyen és ebben Barcsay Tamás professzor úr, az eladó partner volt” – fogalmazott. Hozzátette, akkor még nem tudta, miként fogják megvalósítani a tervet, de bízott magában és az erdélyi csapatban.

„A gyalui várkastély egyértelműen érzelmi kérdés számomra, ez nem olyan, mint egy anyagilag megtérülő vállalkozás” – mondta Nagy Elek. Hozzátette: a kulturális mecenatúra több mint 30 éve része az életének, vagyonát egy családi vagyonkezelő alapítványba tette, melynek okirata szerint a vállalatbirodalom éves hozamának egy része az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak és a Méhes György – Nagy Elek Alapítványnak jut. „Próbálok gondoskodni arról, hogy ez hosszú távon működő intézményrendszer legyen” – jelentette ki az üzletember.

Mint kifejtette, a várkastélynak az Erdélyi Hagyományok Alapítvány a tulajdonosa, az alapítványi forma oldja meg, hogy a birtok hosszú távon is a megszabott célt szolgálja. „Az alapítványba az erdélyi református egyházat is bevontam, hogy halálom után az örököseim az egyházzal közösen gyakorolják az alapítói jogokat. A gyermekeim ugyanazt a nevelést kapták tőlem, amit én a szüleimtől, tehát nekik ugyanúgy fontos az erdélyi magyarság jövője. Az alapítvány egy olyan stabil entitás, amelyik, mondhatnám, akár az idők végezetéig ezt a célt szolgálja” – mondta Nagy Elek.

Közölte: a családi vagyonkezelő alapítványból évente megfelelő fedezetet biztosítanak a kulturális központ működtetésre, és a majdani programok finanszírozására is szánnak forrásokat, de vállalkozások is lesznek az alapítvány mellett.

A kastélyban a régészeti feltárás során freskók, késő gótikus és reneszánsz kőfaragványok, Bácskai Miklós püspök címerével díszített törpepillér került elő. „Aki elmegy és megnézi a felújított gyalui várkastélyt, annak lenyűgöző élményt nyújt, pedig a kert rendbehozatala és az épület bebútorozása még hátra van” – fogalmazott Nagy Elek. Kiemelte, hogy a felújítás „igazi csapatmunka” volt.

A további teendők között a kastély bútorázását, a kert és a római castrum felújítását emelte ki. A kastély mellett gondnoki ház és kávézó is nyílik, hosszú távon a kert hátsó részében egy skanzen típusú szállót terveznek építeni.

A kulturális központban a várkastély történetét idéző állandó kiállítás, időszakos tárlatok és rendezvények szervezésére alkalmas belső terek lesznek. Az egyik toronyban egy Barcsay-szobát is kialakítanánk, ehhez a korábbi tulajdonos, Barcsay Tamás is adományoz személyes emlékeket, tárgyakat.

Az események középpontjában a család áll majd, ezért a kastély kertjében több ízben megtartott Várkert Fesztivált is folytatják. A május 17-i zártkörű megnyitó után másfél napon át egy középkori vár életét mutatják be a kastélyban régi ruhákkal, főzéssel-sütéssel.

A Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a román gyermekvédelmi hatóság működtetett kisegítő iskolát benne, azóta üres. Bánffy Katinka unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt, míg birtokba vehette örökségét.

A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család birtokába került.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán