A SZER magyar adása

A SZER a Szabad Magyarország Hangja néven 1951. október 6-án, az aradi vértanúk napján indította el magyar nyelvű adását.

Népszuper

A müncheni központú magyar rádió 1974-ig az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) ellátmányából és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéséből, tehát magánadományokból tartotta fenn magát.

1974-től működését az amerikai kormány a kongresszus által megszavazott költségvetési összegből biztosította, és munkáját a Nemzetközi Rádiózási Hivatal (Board of International Broadcasting, BIB) irányította.

Az adótornyok Németországból és Portugáliából sugározták a magyar nyelvű műsort 1951 októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át (5 órától 24 óráig, illetve 6 órától éjjel 1 óráig), ezután napi 11 órában (13 órától 24 óráig), majd 1991. április 2-tól napi 6 órában (18 órától 24 óráig).

A rádió magyar osztálya személyi összetételének kialakításában a fő szempont az volt, hogy politikai meggyőződés és világnézet tekintetében tükrözze az 1945-48 közötti magyarországi koalíciós politikai viszonyokat, a magyar emigrációs politikai paletta demokratának tekinthető szeleteit, és zárja ki a szélsőségeket. A magyar adás első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró lett, jellegzetes személyisége volt Gallicus (Mikes Imre), munkatársai között szerepelt többek között Márai Sándor író.

A SZER Magyar Osztálya - ellentétben több más nyugati magyar adóval - meglehetős önállóságot élvezett műsorrendjének kialakításában, a hírek hátterének megrajzolásában és az események kommentálásában. A magyar adásnak állandó politikai, gazdasági, történelmi, vallási, kulturális, irodalmi, zenei, szórakoztató és más jellegű műsorai voltak. Minden kerek órában mondtak híreket, - a SZER magyar adásának erőssége volt a gyors hírszolgálat.

Megszólaltattak magyar emigráns politikusokat, írókat, tudósokat, művészeket, és figyelemmel kísérték a határon túli magyar kisebbség ügyét is. Műsorainak hangvétele rugalmasan követte az amerikai politika alakulását az éles hidegháborús szembenállástól az enyhülési politikáig. Az olyan rendkívüli események, mint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, vagy az 1968. augusztusi csehszlovák események tudósítása nagyban növelte a rádió népszerűségét. Kiemelkedő jelentőségű volt a hetvenes években Mindszenty bíboros emlékiratainak sorozatban való közlése, a Hegedűs András volt miniszterelnökkel az 1980-as évek közepén közvetített interjúsorozat és a Konrád György íróval az 1980-as években Nyugat-Berlinben készített beszélgetés. A rendszerváltás előkészítésében is fontos szerepet játszott a SZER magyar adása: rendszeresen nyilvánosságot biztosított a demokratikus ellenzéknek, a szamizdat irodalomnak.

A SZER a célországok közül először Magyarországon, Budapesten nyithatott irodát 1989-ben, és rövid életű politikai hetilapot is kiadott 1991-92-ben Budapesten Szabad Európa címmel. A rendszerváltozással ugyanakkor a SZER magyar adása betöltötte hivatását, s 42 év után, 1993. október 31-én megszűnt. Az indokok között a csökkenő hallgatottság és a Clinton-kormány által elrendelt költségvetési takarékosság szerepelt.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió 1997 májusában szerződést kötött a magyar nyelvű adások anyagának másolásáról, megőrzéséről, feldolgozásáról, valamint a dokumentumok teljes körű hozzáférhetőségének biztosításáról. A bibliotéka megőrzésre, részben másolásra 4400 tekercs hangszalagot kapott, amelyek a SZER magyar adásának összes felvételét tartalmazzák. Az anyagok között van az a 200 tekercses eredeti mikrofilmgyűjtemény is, amely az 1951 és 1972 közötti forgatókönyveket tartalmazza. Az 1973-1993 közötti műsorok forgatókönyveinek gépelt vagy fénymásolt változata 750 ezernyi, a magyar szerkesztőség irattárának dokumentumai 250 ezer oldalnyi anyagot képeznek.

A SZER a legújabbkori magyar történelem egyik jelentős, sajátos eszmei-politikai intézménye volt. A kommunista diktatúra négy évtizede alatt fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának alakításában. Rendeltetése volt a szabadság visszatérésébe vetett hit és remény ébrentartása, a hiányzó tájékozódási források pótlása, az önkényuralommal szembeni közvélemény megteremtése, erősítése.

Márai Sándor szavai szerint a SZER "ablak volt a Nyugat felé", amelyen át a magyar hallgatóság betekintést kaphatott az előle elzárt, szabad világba.

Flasch János, Sajtóadatbank