A magyar lótenyésztés aranykora elevenedik meg Fenékpusztán

A fenékpusztai Kiskastély épülete (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A Balaton délnyugati szegletében fekvő Fenékpuszta Keszthely városával együtt 1739-ben került a dúsgazdag, Festetics család tulajdonába. Festetics Kristóf kezdett itt bele majorság létrehozásába. A főúri dinasztia már a 18. század végén ménesbirtokot létesített Fenékpusztán.

A magyar mezőgazdaság és a magyar kultúra fejlesztése iránt messzemenően elkötelezett arisztokrata család persze nem csak az itteni ménesre lehetett büszke. A régióban számos mezőgazdasági üzemet is fenntartottak: gulyatenyészetet, electoral negretti juhászatot, simmenthali tehenészetet és mangalicatenyészetet is.

A fenékpusztai ménes fénykora a 19. század második felében köszöntött be. A család tulajdonában álló birtokokat Festetics I. Tasziló gróf kezdte intenzíven fejleszteni az 1800-as évek közepén. Munkáját halála után unokaöccse, II. Tasziló folytatta, sőt, teljesítette be. Tasziló gróf az 1880-as évtizedben alakíttatta át a család keszthelyi kastélyát, amely ekkor nyerte el ma ismert formáját.

A gróf igazi reneszánsz ember volt: nagybirtokos, a Felsőház tagja, kulturális mecénásként a Balatoni Múzeum alapítója, műgyűjtő és nem utolsó sorban lótenyésztő is. A gróf 1911-ben Ferenc József császár és királytól hercegi címet kapott. Illusztris közéleti személyisége mellett Tasziló romantikus alkat is volt: Mary Victoria Hamilton skót hercegnőt vette feleségül, aki elvált asszony volt, így a szerelemből szövődő frigy a korszak egyik jelentős botrányának is számított.

Festetics II. Tasziló és felesége, Mary Victoria Hamilton

Festetics Tasziló vagyona, rangja, tehetsége és házassága révén rendelkezett mindazzal az anyagi és informális tőkével, amely legnagyobb szenvedélyéhez, a lovas versenysporthoz és a lótenyésztéshez elengedhetetlenül szükséges volt. A Keszthely-környéki – és így természetesen a fenékpusztai – Festetics-birtokok nemzetközi ismertségét jól mutatja, hogy a tulajdonos vendégeként olyan illusztris személyiségek is ellátogattak ide, mint Ferenc Ferdinánd trónörökös vagy Edward walesi herceg, aki később VII. Edward néven brit király lett.

A kiemelt nemzetközi figyelem persze nem a véletlennek volt köszönhető: a Festeticsek fenékpusztai komplexuma volt a 19. és 20. századi Magyarország kevés olyan ménesbirtokainak egyike, amely világszínvonalú munkát végzett. A Festeticsek Angliábol hozattak lovakat és zsokékat, a magyar versenyistálló pedig kitűnően szerepelt a bécsi, berlini és hamburgi derbiken.

A Majorságban található kiállítások hagyományos és interaktív elemekkel egyaránt várják a látogatókat (fotó Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Az első világháború után a legitimista meggyőződésű Festetics család kiszorult a magyar politikai életből, birtokaikat pedig 1945-öt követően felosztották, majd államosították. A fenékpusztai birtokon a kommunisták termelőszövetkezetet hoztak létre, amelyet a rendszerváltás után vásárolt meg a Helikon Kastélymúzeum. Mivel akkoriban az egykori ménesbirtok hasznosításáról nem született érdemi döntést, a komplexum épületeinek állaga gyorsan romlásnak indult.

A birtok rekonstrukciójáról 2020-ban született döntés, a fejlesztés első két ütemét adták most át december 17-én. A felújítás a Széchényi 2020 program keretében összesen mintegy hárommilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg. Az így új életre kelt Fenékpuszta Majorság elnevezésű pihenő- és szabadidő-komplexum interaktív kiállításokkal és közösségi terekkel várja a látogatókat, akik kitűnő piknikezési lehetőséget is találhatnak a birtokon. A Majorságban található kiállításokon a Festeticsek mindennapjaival, valamint a lótenyésztés és a lovassport itteni történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A birtokon 12 ló elhelyezésére alkalmas istállót alakítottak ki, maguk az állatok majd a későbbiekben költöznek vissza Fenékpusztára.

Kiállítás a Kiskastélyban (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A vasárnapi átadó ünnepségen Lázár János építésért és közlekedésért felelős miniszter elmondta: „A magyar kormány nevében elsőként gratulálok a Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram lezárásához, egyúttal köszönöm minden közreműködő munkáját, amely lehetővé tette csak ebben az évben, hogy közel 1,5 millió ember látogathassa meg ezeket az épített örökségeket. A magyar turisztikai térképen Keszthely és térsége különleges helyet foglal el, hiszen Hévízzel, Sármellékkel és a Kis-Balatonnal együtt a Balaton turisztikai tartalékának tekinthető. Ehhez kapcsolódóan az én feladatom a 76-os autóútnak autópályává alakítása, Zalaegerszeg és az M7 összekötése, ami Magyarország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet. Az a célunk, hogy ez a beruházás elinduljon 2024-ben 400 milliárd forint értékben.”

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója pedig hangsúlyozta, hogy „a Festetics-örökség nem lehet teljes a Fenékpusztai Majorság nélkül. A most átadott fejlesztéssel egy komplex turisztikai szolgáltatásokat nyújtó főúri szabadidő és pihenőpark jött létre, ami jelentősen fokozhatja majd a Majorság, így a térség turisztikai vonzerejét.” (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére