A legújabb diplomáciai botrány után sem mond le Görögország az Elgin-márványokról

Az Elgin-márványok néhány eleme (Wikimedia Commons / Andrew Dunn / CC BY-SA 2.0)

A törvény tiltja, hogy a British Museum visszaadja a szobrokat Görögországnak, de a múzeum vezetői ennek ellenére is tárgyalásokat folytattak a görög tisztviselőkkel, hogy kompromisszumot kössenek az ügyben. Lehetőségként fölmerült, hogy hosszútávra kölcsönadják a szobrokat Görögországnak.

George Osborne, a múzeum igazgatója még az év elején azt közölte, hogy a megbeszélések konstruktívak. A görög miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, Dimitrisz Ciodrasz kedden azt mondta, hogy továbbra is megbeszélések folynak a British Museummal a márványok Athénba való visszaszállításáról, egyszersmind újraegyesítéséről.

Mark Harper brit közlekedési miniszter azonban kijelentette, hogy a kormány világosan megfogalmazta álláspontját az üggyel kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a szobroknak a British Museum állandó gyűjteményében kell maradniuk.

A tervezett csúcstalálkozó lemondását megelőzően Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök a BBC-nek úgy nyilatkozott; az Elgin-márványok ügye nem is tulajdonjogi kérdés, hanem annak a görögországi emlékműnek az újraegyesítéséről van szó, ahonnan a márványok Angliába kerültek. Ezután a szobrok helyzetét a Mona Lisa kettévágásához hasonlította.

A brit kormány indoklás nélkül mondta le a találkozót. Ciodrasz szerint a kormányfőt felháborította „a brit ballépés”, hiszen Görögország büszke ország, amelynek régre nyúló történelme van, a miniszterelnök pedig ezt az országot képviseli.

„Nemzeti kérdésről van szó, amely egy egész nép történelmét érinti. Továbbá ez erkölcsi kérdés is, a kulturális kincsek természetes környezetükből való szemérmetlen ellopásával kapcsolatban” – írta Sztefanosz Kasszelakisz ellenzéki képviselő az X-en.

Az Elgin-kincs a British Museum hatalmas gyűjteményének talán legvitatottabb eleme, és az ügyben fellángolt vita az utóbbi évtizedek legsúlyosabb diplomáciai viszálya London és Athén között.

Az athéni Parthenón frízeinek és szobrainak egy részét Sir Edward Elgin angol diplomata vásárolta fel, amikor a XIX. század elején a brit birodalmat képviselte nagyköveti rangban a térséget akkoriban fennhatósága alatt tartó Oszmán Birodalomban. A Londonba szállított 2500 éves műemlékeket a brit kormány 1816-ban megvásárolta, és a British Museumban helyezte el.

Görögország évtizedek óta képviselt hivatalos álláspontja szerint azonban az Elgin-kollekció elszállítása nem törvényes adásvételnek, hanem lopásnak számít, és a kincseknek Athénban a helyük.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca