A sebészeti szközök fejlődését követhetjük végig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán

A múzeum új időszaki tárlata bemutatja, hogyan érhető tetten a változás az eszközök fejlődésében, miként fejlesztenek ki egyre speciálisabb eszközöket a folyamatosan növekvő sebészi repertoár elvégzéséhez, milyen szimbiózisban áll a biológiai és sebészeti tudás fejlődése, valamint az új műtéti eljárások kifejlesztése az eszközök fejlesztésével és tervezésével – tájékoztatta a múzeum MTI-t csütörtökön.

Az augusztus elejéig nyitva tartó kiállítás a múzeum gyűjteményének gazdag orvosi eszközanyagára épül, és ennek különlegességét és változatosságát tárja a közönség elé.

Látható egyebek mellett a Jánoshida közelében feltárt 1. századi sírlelet, amely egy római kori orvos sebészi eszközeiből áll.

A leletek egyedülállónak számítanak, mivel hasonló precíziós formájú, ötvözetű, minőségű és korú sebészeti eszközök eddig csak a 79-ben elpusztult Pompeiből kerültek elő. Mint írják, ezeket a leleteket a 19-20. századi sebészeti eszközök mellé állítva láthatóvá válik, hogy a római kori csontvágók és csontemelők felépítése és formája bizonyos eszközök esetében évezredekig szinte változatlanul fennmaradt.

A tájékoztató szerint a sebészet több ezer éve jelen van az emberi civilizáció történetében, mindegyik kultúra kifejlesztette a maga gyakorlatát és eszközeit.

A felszíni sérülések ellátása, a törött és elmozdult végtagok összeillesztése, a betört koponyák csonttörmelékének eltávolítása és a koponyatető befedése ugyanúgy több ezer éves gyógyítói gyakorlatra tekint vissza, ahogy a szülések segítése. A sebészeti eljárások azonban sokáig csak testfelszíniek voltak.

Az európai, vagy a nyugati sebészet fejlődésében a robbanásszerű változást a modern fájdalomcsillapítás, az anaszteziológia, a steril műtétvezetést lehetővé tévő aszepszis és antiszepszis, valamint a megfelelő vérpótlás hozta magával a 19. század második felétől, a 20. század elejétől.

Segítségével lehetővé vált a mellkasi és a hasi részek feltárása és az invazív, mély testüregi műtétek elvégzése, ami a sebészet – és általában az orvostudomány - lehetőségeinek gyors és hatékony megnöveléséhez vezetett.

A nyugati medicina ennek hatására globálissá vált, az európai és a nyugati világ egyik olyan vívmányává, amely mára minden kontinensen és minden országban meghatározó szerepet játszik a gyógyításban - írják a tájékoztatóban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai