Üzletemberként nem járt sikerrel a Hegedűs a háztetőn atyja

Az ukrajnai Perejaszlavlban született 1859. március 2-án, Szolomon Naumovics Rabinovics néven tehetős, de fokozatosan elszegényedő családban. A héder (zsidó egyházi elemi iskola) elvégzése után a helyi orosz gimnáziumban folytatta tanulmányait, ekkor jelent meg első cikke a Ha-Cefira című zsidó hetilapban.

A gimnázium elvégzése után rövid ideig házitanító volt, 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött. Eleinte héber és orosz nyelven írt, de 1883-tól, amikor első jiddis novellája, a Cvej stejner (Két kő) megjelent, haláláig csak ezen a nyelven alkotott. (A jiddis a kelet európai zsidók nyelve, amely a középkori német dialektusok, a héber, az arámi és szláv nyelvek elemeinek ötvözéséből alakult ki.)

A novella a szentpétervári Dosz Jidise Folkszblat című zsidó hetilapban látott napvilágot, itteni második publikációja után kezdte a Sólem Áléchem írói nevet használni (melynek jelentése jiddis nyelven „béke veled”).

1883-ban – apja határozott tiltása ellenére – feleségül vette régi szerelmét, a gazdag családból származó Olga Lojevet, akitől hat gyermeke született. 1885-ben, apósa halála után tekintélyes vagyont örököltek, amelyből 1888-ban elkezdte a Di Jidise Folkszbibliotek (Zsidó Népkönyvtár) antológiasorozat kiadását.

Ebben a sorozatban több novellája és két regénye, a Zender-Blank un zajn Gezindl (Zender-Blank és az ő házanépe) és a Sztempenyu című is megjelent. A sorozat sok kiadással, de kevés bevétellel járt, részben emiatt, részben más sikertelen üzleti vállalkozásai miatt tekintélyes vagyona lassan elfogyott.

1890-ben Párizsba utazott, és egy év múlva tért vissza Kijevbe. Üzleti terveiről végleg letett, s mivel addig megjelent írásai népszerűek és sikeresek voltak, az irodalomnak szentelte magát. 1892 és 1895 között készültek el A kisemberek városa és a Menáhem-Mendl novellaciklus darabjai, valamint a Tóbiás, a tejesember című műve, ez utóbbi szolgált a Hegedűs a háztetőn című musical alapjául.

Termékeny és elismert író lett, rendszeresen publikált szentpétervári és varsói lapokban. Regényeket, novellákat és színműveket is írt, de gyermekeknek, kamaszoknak is alkotott. Sikerének egyik fontos összetevője volt, hogy belülről ismerte az ábrázolt világot, hősei azt a nyelvet beszélték, amelyet az író környezetében élők, és szeretettel, megértéssel, nem kevés humorral, bölcs iróniával írt sorsukról, tragédiáikról és örömeikről.

Kép forrása: forward.com

Az Oroszországon 1905-ben végigsöprő pogromok elől elmenekült, családjával New Yorkba utazott. 1907-ben tért vissza Európába, a következő évben egy oroszországi felolvasókörút során rosszul lett, az orvosok tuberkulózist diagnosztizáltak.

Több hónapos kezeléssorozat kezdődött, melynek során Olaszországba is eljutott. Családját – lévén egyedüli kenyérkereső – a baráti és rajongói adományok tartották el. Lábadozása idején is folytatta az írást, 1909 és 1911 között készült el két máig is népszerű műve, az anekdotikus elbeszélésekből álló A Motl gyerek és szerelmi témájú lírai regénye, az Énekek éneke.

1914-ben feleségével és négy gyermekével visszatért Amerikába, és New Yorkban telepedett le. Egyik fiánál szintén tuberkulózist állapítottak meg, és hiába kezelték Svájcban, 1915-ben meghalt. Fia halálhírére depresszióba esett, tuberkulózisa és cukorbetegsége tovább romlott, és 1916. május 13-án ő is meghalt. Temetésén százezer ember vett részt.

Noha írásait ma is sokan olvassák világszerte, a legtöbb ember a műveiből készült Hegedűs a háztetőn című musicalre gondol neve hallatán. A Jerry Bock zenéjével készült darabot elsőként 1964 szeptemberében állították színpadra a Broadwayn, 1971-ben Norman Jewison látványos filmet rendezett belőle Topol főszereplésével, majd 2004-ben a Broadwayn ismét felújították a darabot.

A musicalt Magyarországon is több színház mutatta be, G. Dénes György és Reményi Gyenes István fordításában, Tevjét olyan kiválóságok játszották, mint Bessenyei Ferenc, Huszti Péter, Dunai Tamás és Gregor József, a Vígszínház jelenleg is műsoron tartja Hegedűs D. Géza főszereplésével.

2005-ben a Zsidó Nyári Fesztivál keretében jiddisül állították színpadra a Marienbad című darabot, amely az azonos című levélregényből készült. Sólem Áléchemnek szobra áll Kijevben, Moszkvában és az izraeli Netanjában, az ukrán fővárosban életét és munkásságát bemutató múzeum is működik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején