Sosem jött el a mesebeli királyfi II. Erzsébet húgáért, Margit hercegnőért

„Erzsébet a büszkeségem, Margit az örömöm”

A két hercegkisasszonynak már a gyerekkori fotói is a híres királyi játszóházból árulkodóak: Erzsébet mindig „comme il faut”, kifogástalan összeszedettséggel állt a fényképezőgép lencséje elé, vele ellentétben a gyakran durcás húga mintha folyton nyelvet szeretett volna ölteni környezetére.

Sokan állítják, hogy pontosan ez a klisé lett Margit tragédiája: nem tudott kiszabadulni az eleve rá osztott „rosszkislány” szerepkörből. Saját maga is ezt az imázst erősítette, hiszen többször nyilatkozta: legnagyobb öröme mindig az volt, ha engedetlen lehetett. Sorsa mégis akkor dőlt el véglegesen, amikor hőn szeretett apjából uralkodó, nővéréből pedig trónörökös lett.

A múlt század egyik legnagyobb médiafigyelemmel kísért eseménye a „nagybácsi”, VIII. Edward lemondása volt. A koronázott király 1936-ban nem mindennapi lépésre szánta el magát azért, hogy elvehesse a „bűnös nőt”, a polgári származású, kétszeresen elvált, ráadásul amerikai Wallis Simpsont.

Edwardot – VI. Györgyként – öccse követte a trónon, így lett az idősebb lányából, az akkor tízéves Erzsébetből trónörökös. És ettől a pillanattól kezdve a két hercegkisasszony sorsa gyökeresen elvált egymástól, és a nekik kiosztott szerepek is merően különbözőek lettek. Hogy melyikük volt a vonzóbb? A Rózsabimbónak becézett Margaret Rose állítólag szívesen mondogatta: „Én szebb vagyok…” – de ez lehetett kamaszos dac egy másodszülött kislánytól, akit ráadásul egy világ választott el uralkodásra készülő testvérétől.

Míg Erzsébetet nagy szigorral nevelték, alaposan felkészítve a hatalmas brit birodalom vezetésére, addig Margit oktatásával meglepően keveset törődtek, hiszen nem vártak tőle jelentős nyilvános szerepléseket. Ebben a nagy engedékenységben az édesapának is szerepe lehetett, aki talán ezzel akarta kompenzálni hirtelen háttérbe szoruló kislányát, akit imádott. „Erzsébet a büszkeségem, Margit az örömöm” – mondogatta a hercegkisasszonyokról: talán csak egy pszichológus tudná kielemezni, mit érezhetett az egyik oldalról elkapatott, a másik oldalról háttérbe szorított kislány e szavak hallatán.

Ma már legfeljebb csak mosolygunk tinédzseréveinek lázadásain: pirosra festette a száját, körmét, bulizott, te jó ég! Mégis érdemes itt megállni egy pillanatra. Az 1950-es évek Angliájában a szexuális erkölcs romlása mérhetetlen aggodalom tárgyát képezte. Ahogy az ország a háború utáni szigorú mértékletességből megindult a jólét felé, a kommentátorok folyton a homoszexualitás, a prostitúció, a korai terhesség veszélyeiről kezdtek értekezni.

Mindezt ráadásul összevetve a „régi szép időkkel”, amikor a fegyelmezettségéről híres királyi családban nem fordulhatott volna elő, hogy valaki „rossz példát mutasson a fiataloknak” – ahogy ezt Margitról állította a pletykára és a botrányra éhes sajtó, gyakran felidézve a királyi család világháború alatti, méltósággal viselt megpróbáltatásait. Többek között azt a történetet, miszerint Winston Churchill miniszterelnök az tanácsolta a hercegnőknek, hogy a bombák sújtotta és német invázióval fenyegetett Angliából költözzenek a tengerentúlra, mire a királynő – Erzsébet és Margit édesanyja – azt közölte népével: „A gyerekek nem mennek nélkülem. Én nem megyek a király nélkül. És a király sohasem menne…”

1. „Erzsébet a büszkeségem, Margit az örömöm”
2. Övé lett a show
3. Sem hatalom, sem boldogság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés