A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is

A világ teremtése és a kiűzetés a Paradicsomból Giovanni di Paolo festményén

„On þissum monðe gesceop God ælmihtig ealle gesceafta, gesewenlice & ungesewenlice. He cwæð, ‘gewurðe leoht’, & hyt gewearð. Se dæg wæs on .xv. kalendis” – írja egy 11. századi angol naptár, amely magyarul így hangzik: „Ebben a hónapban a mindenható Isten megteremtett minden láthatót és láthatatlant. Így szólt: »Legyen világosság«, és lett világosság. Ez a nap március 18-ra esett.”

A 7–8. század fordulóján élt Beda Venerabilis angol szerzetes is ezt a dátumot számolta ki, amelyet összetett tudományos és teológiai érvekkel támasztott alá. Az idézett szöveg egy régi angol műből, az 1011-ben keletkezett, angol nyelven íródott Enchiridionból való. A mű szerzője, Byrhtferth a Ramsey apátság szerzetese volt, történetíróként és hagiográfusként tevékenykedett és tanított, de érdeklődött a csillagászat, a matematika és a logika iránt is.

Byrhtferth művében leírta, hogy az apátság alapkövét 965. március 18-án helyezték el, továbbá azt is megemlíti, hogy Anglia akkori legújabb és egyben legellentmondásosabb szentjét, a fiatal II. (Szent) Eduárd királyt (Mártír Eduárd) is ezen a napon (a 978. évben) gyilkolták meg, amit Szent Béda is korábban már kiszámolt. Úgy vélte, véletlenek márpedig nincsenek – Byrhtferth gyakran írt a világegyetem harmóniájáról, szerinte a kozmológiai, számtani és fiziológiai világesemények között mindig van összefüggés.

A teremtés napja utáni harmadik nap, vagyis március 21-e különösen fontos szerepet kap a középkori egyházatyák számtani fejtegetéseiben. A Teremtés Könyve szerint Isten e napon teremtette meg a Napot és a Holdat: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” (Ter 1,14-15)

Március 21-e, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség mind a mai napig fontos szerepet kap az egyházi évben, ugyanis a húsvét idejét ehhez a naphoz viszonyítják, hiszen a húsvétvasárnap minden évben a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnapra esik. Byrhtferth kortársa, Ælfric szerint illő lett volna, ha az év március 21-én kezdődne, amely egyben Szent Benedek ünnepe is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust